Mit tehetünk a vállfájdalom elkerüléséért?
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
2025. 12. 18.
1. Minél iskolázottabb valaki, annál kisebb az esélye annak, hogy szívbeteg lesz. Az iskolázottabbak ugyanis általában egészségesebb életet élnek, többet mozognak, nem dohányoznak, és egészségtudatosabban étkeznek.
2. A dohányzásról való leszokást nagyon hamar meghálálja a szív: már egy évvel a leszokás után a felére csökken a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázata.
3. A legtöbben a karácsonyi ünnepek idején, december 25-én, 26-án és szilveszterkor kapnak szívrohamot.
4. Az embereknek valóban összetörhet a szíve. Legalábbis bizonyos válságos, nehéz élethelyzetek képesek arra, hogy átmeneti szívelégtelenséget okozzanak.
5. A szívünk körülbelül olyan nagy, mint amikor a két kezünket szorosan összefogjuk.
6. A szívünk átlagosan százezerszer ver egy nap alatt.
7. A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké. A nők szíve ugyanis percenként átlagosan 78-szor, míg a férfiaké csak 70-szer dobban.
8. Bár a köztudatban másképp él, de Magyarországon több nő hal meg szív- és érrendszeri megbetegedések miatt, mint férfi.
9. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata mindkét nemnél nagyobb, mint a rákbetegségeké. Vagyis nagyobb eséllyel lesz egy nő szívbeteg, mint mellrákos, és a férfiaknál is esélyesebb egy ilyen probléma, mint például a prosztatarák kialakulása.
10. Sokáig úgy vélték, hogy a szív az egyetlen szervünk, amelyik nem rákosodhat el. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, de a szív daganatos betegsége rendkívül ritka: 12 ezer rákos megbetegedés közül egy esetben fordul elő.
11. A szívbetegségek szinte az emberiség kezdete óta velünk vannak: 3000 éves múmiákon is megtalálták a ilyen típusú betegségek nyomait.
12. Az emberi szív a magzati fejlődés negyedik-ötödik hetében kezd el dobogni.
13. Az állatok közül a kék bálna él a legnagyobb szívvel: a kifejlett példányok szíve eléri a 680 kilót.
14. Testünk minden egyes sejtjébe pumpál vért a szívünk. Egyetlen kivétel a szaruhártya, vagyis a a szemgolyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része.
15. Az első pacemakereket, vagyis szívritmus-szabályozókat a falban lévő konnektorba kellett bedugni, hogy működjenek.
16. A legtöbb szívroham hétfőn történik, a második legveszélyesebb nap a péntek.
17. A szívünk minden egyes összehúzódásnál nagyjából 85 milliliter vért mozgat meg, vagyis összesen körülbelül 8500 litert egy nap alatt.
18. A szívroham különböző tünetekkel járhat a két nem esetében. A férfiak általában erős melkasi fájdalmat, míg a nők inkább hányingert, a vállban vagy az állkapocsban jelentkező fájdalmat érezhetnek.
19. A Kaliforniai Egyetem egyik kísérletében bebizonyították, hogy ha szerelmespárok csendben leülnek egymással szemben, és csak nézik egymást, a szívük egy idő után elkezd egy ritmusra dobbanni.
(Forrás: Galenus / Budai Egészségközpont)
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
Sok nő számára a menstruációt megelőző napok nem csupán testi, hanem lelki próbatételt is jelentenek.
A bárányhimlő (varicella) az egyik legismertebb fertőző betegség, ami leggyakrabban gyermekkorban fordul elő.
