Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa szerint azonban kizárólag a gyakori betegeskedés alapján nem lehet erre következtetni, ám ha más tüneteink is jelentkeznek, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.
Az immunhiányos betegségeknek több formáját ismerjük. A primer immunhiány tünetei rendszerint már gyermekkorban megmutatkoznak. Léteznek másodlagos immunhiányos állapotok, amelyek más betegségekhez – például diabétesz, vesebetegség – jönnek létre. Ezen kívül gyakori fertőzéseket okozhat az is, ha valaki olyan gyógyszert szed, amely az immunrendszer működését gátolja, például autoimmun betegség esetén. A szerzettimmunhiány legismertebb formája pedig az AIDS.
1. Visszatérő, más okkal nem magyarázható láz
Elhúzódó, tartós hőemelkedés vagy láz esetén – amennyiben minden szükséges vizsgálat elvégzése megtörtént és mégsem találják a kiváltó okát – a diagnózis: ismeretlen eredetű láz. Ilyen esetben gondolni kell az immunhiányos állapot lehetőségére is.
2. Hasmenés
Gyakori tünet, lehet egyszerű gyomorrontás vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés következménye. Ha azonban a tünetek nem múlnak, a hasmenés napokig-hetekig is fennáll, oly mértékben, hogy a betegnél már fogyás is megfigyelhető, akkor komolyabb ok is állhat a háttérben.
3. Több antibiotikumot igénylő fertőzés egy éven belül
Felnőtteknél évi 2-3 légúti betegség az őszi-téli időszakban átlagosnak nevezhető, sőt fogékonyabbak lehetünk a fertőzésekre, ha elhúzódó, például munkahelyi vagy családi stressz is nehezíti az életünket. Aggodalomra ad azonban okot az évente négy vagy több antibiotikumos kezelést igénylő fül-, tüdő-, orrmelléküreg-, vagy hörgőgyulladás.
4. Bőrtünetek
Figyelmeztető jel lehet, ha a gyakori fertőzések mellé szájpenész, gombás fertőzések visszatérő tályogok jelenléte is társul
5. Antibiotikumra nem reagáló fertőzések
Ha a betegnél visszatérő és/vagy szokatlan kórokozók által okozott fertőzések jelentkeznek, melyek antibiotikumokra nem vagy nagyon rosszul reagálnak, ha intravénás antibiotikumra van szükség, akkor is érdemes immunhiányra gyanakodni.
Komplex kivizsgálás
Gyakori fertőzések esetén minden esetben szükséges ellenőrizni, hogy nincs-e valamilyen szervi eltérés a háttérben. Visszatérő orrmelléküreg-gyulladást okozhat például orrpolip vagy fel nem ismert légúti allergia, sőt reflux is, így első körben az adott szakorvosi kivizsgálásra van szükség. Lényeges a beteg alapos kikérdezése, a családi és egyéni kórelőzmény megismerése. Emellett laboratóriumi tesztek és immunológiai vizsgálatok is segítenek annak eldöntésében, hogy a beteg esetében beszélhetünk-e immunhiányos állapotról – magyarázza dr. Kádár János.
Forrás: Galenus
Az ősz sokak számára a meghitt hangulatot, a színes faleveleket és a hűvös reggeleket jelenti. Másoknak viszont az állandó tüsszögést, orrfolyást és könnyezést. Az őszi szezonális allergiák leggyakoribb kiváltói a parlagfű, üröm és más pollenek, valamint a nedves levelek között megjelenő penészgombák. Ezek nemcsak nappali kellemetlenséget, hanem nyugtalan éjszakákat és romló életminőséget is okozhatnak.
A szeptember nemcsak a szilva és a szőlő hónapja, hanem ekkor érik be az egyik legkedveltebb, édes és zamatos gyümölcsünk, a körte is. Bár talán kevésbé látványos, mint a szőlő vagy a gránátalma, tápértéke és jótékony hatásai miatt viszont igazi kincsnek számít a mindennapi étrendben.
Az ősz beköszöntével egyre több időt töltünk zárt térben, a hőmérséklet ingadozik és a szervezetünket is jobban érik a fertőzések. Ez az időszak különösen megterheli az immunrendszert, ezért ilyenkor kiemelten fontos az egészséges táplálkozás, a pihenés és a természetes immunerősítés.
