Az éjszaka folyamán kialakuló orrdugulásnak több oka is lehet. Ha nincs egyéb, náthára, légúti betegségre utaló tünetünk, akkor tartós panaszok esetén mindenképp érdemes utána járni, mi áll a hátterében. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus összefoglalta a gyakori kiváltó okokat.
Az éjszaka folyamán jelentkező vagy erősödő orrdugulást gyakran allergia okozza. Ilyen esetben először a poratka vagy a háziállatok jelenlétére gyanakodhatunk, ilyen irányba érdemes vizsgálódni. A háziporatka a legnagyobb mennyiségben az ágyban, a matracban és a párnában, ágyneműben található meg a lakáson belül. Ha háziállatot tartunk és az ágyunkat is megosztjuk kedvencünkkel, akkor a tőle származó allergének jelenléte is okozhatja panaszainkat. Érdemes még a penész jelenlétére utaló jeleket – szekrények, falvédők mögötti területek, sarkok, hőhidak mentén, cserepes virágok földjén – is ellenőrizni a hálószobában, ha rendszeresen éjjel fokozódik az orrdugulás, mert ez is okozhat allergiát.
Habár a mai lakásokban inkább a magas páratartalom okoz problémát, de előfordulhat az is, hogy túl száraz a belső levegő. Belélegzése kellemetlen feszítő érzést okoz, ez ellen a nyálkahártya intenzív, beszáradó váladék termeléssel védekezni próbál. Így a túlzott orrváladék termelés miatt dugul be reggelre az orrunk. Ha a páramérő készülék szerint 40% alatti a hálószoba páratartalma, akkor párásító eszköz segítségével tehetjük komfortosabbá a levegőt. Ügyeljünk azonban arra, hogy 70% felett tartósan ne legyen, mert a túl nedves levegő az allergének – poratka és penész – számára kedvez.
A terhesség alatti hormonális változások miatt néhány kedvezőtlen tünet is jelentkezhet a babavárás időszakában. Ezek egyike az orrdugulás. A progeszteron hormon szintjének emelkedése ugyanis fokozott véráramlást okoz a szervezetben. Ez a jelenség az orrjáratok területét is érinti, ami miatt az orrnyálkahártya megduzzadhat, így sok várandós tapasztal orrdugulást. Fekvő helyzetben anatómiai okokból ez még fokozottabban jelentkezik, ezért ébredhetnek a kismamák orrdugulással.
A zajos éjszakákat sokszor az okozza, hogy a beteg képtelen az orrán szabadon lélegezni. Az orrdugulás oka ilyen esetben lehet az alsó orrkagylók megnagyobbodása is. Orrkagylóból három található az orrüregben, ezek melegítik fel, szűrik meg és párásítják a belélegzett levegőt. Előfordulhat, hogy valamilyen okból – akár az orrnyálkahártya tartós gyulladása vagy túlzásba vitt orrspray használat miatt – az alsó orrkagyló megnagyobbodik és így akadályozza a légzést, tartós orrdugulást okoz.
A reflux során a nyelőcső záróizmának gyengesége miatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, de tüneteket nemcsak itt, hanem a légutakban is okozhat. Reggeli torokfájás, krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében pedig orrdugulás is lehet a panasz. A reflux tünetei is rendszerint fekvő helyzetben rosszabbodnak, de gondolnunk kell erre a lehetőségre akkor is, ha műtét ellenére is kiújuló orrpolip okoz ismét orrdugulást. Ilyen esetben a reflux és a polip vagy a krónikus orrnyálkahártya-gyulladás egyidejű kezelésével lehet megszüntetni az orrdugulást.
Fekvő helyzetben az orrdugulás mindig fokozódik. Előfordulhat, hogy nappal is tüneteink vannak, de akkor enyhébbek vagy átmenetileg meg is szűnnek, emiatt nem is tulajdonítunk neki különösebb jelentőséget. A tartós orrdugulás hátterében a felsoroltak mellett még több ok állhat, például orrsövényferdülés, bizonyos gyógyszerek szedése, hisztamin intolerancia vagy daganatos elváltozás is. Nem múló panaszok esetén ezért forduljon mielőbb fül-orr-gégészhez!
Forrás: Fül-orr-gégeközpont / PatikaMagazin
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
