8 igaz/hamis állítás az immunvédelemről

 

 

Baktériumok, vírusok, gombák, paraziták Környezetünk gazdag mindenféle mikrobában, amely megbetegíthet bennünket. Szerencsére, a szemünk számára láthatatlan immunrendszerünk folyamatosan figyel, éjjel-nappal „őrködik” felettünk. Igazi erődöt képez szervezetünk és a külvilág között. Minden olyan betolakodót észrevehet, amely a testünkbe merészkedik, és fellép ellene. E védelmi rendszer nélkül környezetünk ellenséges lenne velünk szemben. Amellett életünk szinte lehetetlenné válna, amint azt pl. a súlyos kombinált immunhiányban (SCID) szenvedő gyermekek bizonyítják, akiket “buborékos gyerekeknek” is neveznek. Hiszen immunvédelmük annyira meggyengült, hogy kívülről, steril „buborékban” kell védeni őket.

 

Igaz és hamis állítások immunrendszerünkről

 

Igaz-e, hogy a depresszió csökkenti az immunvédelmet, vagy hogy a terhesség alatt gyengül az immunrendszer?  Helyesen gondoljuk-e, hogy miután meggyógyultunk egy fertőzésből, immunissá válunk az adott vírussal vagy baktériummal szemben egy életen át? Immunitásunk legjobb szövetségese a higiénia? Íme, 8 elterjedt vélekedés és egy kísérleti eredmény a szervezet immunrendszerével kapcsolatban – kiderítjük, hogy valósak vagy tévesek-e…

 

1. Immunrendszerünk teljes mértékben születéskor alakul ki

 

HAMIS

 

Érdemes tudnunk, hogy az immunrendszernek két nagy összetevője van: az egyik a veleszületett (nem–specifikus) immunitás, amely a kórokozóval szemben percek alatt reagál, függetlenül a kórokozó fajtájától. A másik a lassúbb, szerzett (specifikus immunitás), amely erőteljesebb és célzottabb „fegyverekkel” rendelkezik a kórokozók elleni harcban, beleértve az antitesteket is. A veleszületett immunitás kialakulása néhány hónapos érést igényel a születés után, ami lehetővé teszi a toleranciát az anyatejet vagy a baba bőrén az ártalmatlan mikroorganizmusokat illetően. A specifikust immunitás az egész életen át kovácsolódik, új kórokozókkal való érintkezés útján (innen a másik elnevezés: szerzett immunitás), szemben az elsőként említett, veleszületett immunitással. Életének első 6 hónapjában az újszülöttet a terhesség és a szoptatás alatt átvitt anyai antitestek védik.

2. Depresszió esetén kevésbé hatékonyan működik az immunrendszer

 

 IGAZ

 

Számos tanulmány kimutatta, hogy a depressziós személyeknél gyakran alacsony az egyes immunsejtek szintje, ami a fertőzések nagyobb kockázatát veti fel. Valójában az immunrendszer és a központi idegrendszer (agy) nincs elkülönülve szerveztünkben. Korábban pl. állatkísérleteken alapuló, amerikai tanulmányok  is bizonyították a nyirokerek jelenlétét (ahol az immunsejtek keringenek) az egerek agyában, jelezve a két rendszer közötti közvetlen anatómiai kapcsolatot. Ezek hormonok és citokinek (immunanyagok) révén kommunikálnak egymással oly módon, hogy egy agyi rendellenesség visszahasson az immunszintre, és fordítva. Pl. az autoimmun betegségben szenvedő betegek, akiknél az immunitás túlműködése lép fel, gyakran depressziósak.

 

3. Az immunvédelem az életkor előrehaladtával csökken

 

IGAZ

 

A többi sejtünkhöz hasonlóan az immunsejtek is természetes öregedési folyamaton mennek keresztül, ami csökkenti hatékonyságukat. A sejtöregedés 40 éves kortól jelentkezik, és 65 éves kor után gyorsul fel, ami megváltoztatja az immunsejtek működését (míg azok számát nem). Különösen csökken az immunitás azon képessége, hogy megkülönböztesse sejtjeinket az idegen testektől, elpusztítsa pl. a tumorsejteket, és emlékezzen egy adott antigénre. Ezért az életkor előrehaladtával fokozott a kockázata egyes autoimmun betegségeknek (amikor az immunrendszer megtámadja saját sejtjeinket), a ráknak vagy a szövődményeknek fertőzések esetén.

 

4. Miután felépültünk egy fertőzésből, immunissá válunk vele szemben egy életen át

 

IGAZ ÉS HAMIS

 

Ez számos betegségre igaz (pl. bárányhimlő, kanyaró, mumpsz), de nem mindegyikre. Egyes vírusok, pl az influenza vagy az AIDS vírus, olyan gyorsan mutálódnak, hogy ha az immunrendszerünkben ún. T-limfociták alakulnak ki, a kezdeti formájukkal szemben (a T-limfociták vagy T-sejtek fontos szerepet játszanak a sejtes immunválasz működésében), ezek a limfociták nem ismerik fel új formáikat. Ami pedig az egy baktériumhoz vagy bakteriális anyaghoz kapcsolódó fertőzéseket illeti (pl. diftéria, tetanusz), minthogy nem stimulálják erősen a T-limfocitákat, csak néhány hónapig vagy évig tartó, de nem egy életre szóló immunmemóriát tesznek lehetővé. Ami a Covid-19-et illeti, a távlat hiánya miatt ma nem lehet tudni, hogy átmeneti vagy egész életen át tartó immunitást vált ki.

 

5.  A fokozott immunműködés mindenképpen jó dolog

 

HAMIS

 

A lehető legjobb védelem érdekében immunrendszerünknek egyensúlyban kell maradnia, így az alul- vagy túlműködése is veszélyes. A túlműködő immunrendszer autoimmun betegségeket idézhet elő, amellett allergiához is vezethet, amelynek az oka a látszólag ártalmatlan antigének elleni túlzott immunreakció. Végül a túl aktív immunitás szövődményeket is eredményezhet, amelyek károsíthatják a szerveket. Csakúgy, mint a Covid-19 súlyos formáinak esetében, amikor az immunválasz annyira fokozódik (“citokin-vihar”), hogy életveszélyes légzési elégtelenséget okozhat (ez az akut respirációs distressz szindróma – ARDS).

 

6. A higiénia mindig hasznos az immunitás szempontjából

 

HAMIS

 

Bár a jó kézhigiéné elengedhetetlen a járvány esetén a fertőzés kockázatának csökkentésére, óvakodjunk a túlzott higiéniától a korai gyermekkorban. A kapcsolatok a külső ágensek és az immunrendszer között –  pl. amikor a gyermek megérinti a földet vagy az állatot – lehetővé teszik az immunitás „edzését” a kórokozók és az ártalmatlan anyagok (pollen, állati szőr stb.) megkülönböztetésére, és ezáltal a tolerancia kialakítására velük szemben. Ez lehetővé tenné az allergiák és az autoimmun betegségek elkerülését, amelyek a túlzott immunválaszhoz kapcsolódnak. Ez a higiénés hipotézis magyarázza az elmúlt évtizedek allergiás megbetegedéseinek fellendülését, számos tanulmány által is alátámasztva.

 

7.  A terhes nők immunvédelme gyengébb

 

IGAZ

 

Emiatt megnövekedik a szövődmények (generalizált fertőzés) kialakulásának kockázata terhes nőknél, ha bizonyos, általában enyhe fertőzéseket kapnak, beleértve a bárányhimlőt vagy a Listeria fertőzést. Az immunitás ezen csökkenése egy biológiai jelenségnek köszönhető, amelyet még nem sikerült teljesen tisztázni (“magzati-anyai tolerancia”). Ezt a méhlepény (placenta) által kiválasztott molekulák váltják ki annak megakadályozására, hogy az anya immunvédelme megtámadja a magzatot, egy idegen testet, amely genetikailag eltér az anyától, 50% -ban, mivel génjeinek fele apai eredetű. Eredmény: 9 hónapig az anya szervezete tolerálja a születendő babát – bizonyos immunérzékenység árán.

 

8. Az üresség fölé állva erősödne immunvédelmünk 

 

IGAZ és HAMIS

 

Ha a krónikus, munkával vagy atúlterheltséggel kapcsolatos stressz gyengíti az immunitást, az akut (átmeneti) stressz, amelyet pl. több tíz méteres vákuum feletti állás okoz, épp ellenkezőleg, erősítheti! Erre utal egy érdekes kínai állatkísérletről szóló tanulmány, amelyet ez év áprilisában tett közzé a világszerte elismert, természettudományos szakfolyóirat, a Nature. A kísérlet során kimutatták, hogy a magasságtól való félelem által generált stressz serkentette a patkányokat, amelyről kiderült, hogy közvetlenül kapcsolódik két agyi stresszkezelő területhez: az amygdalához és a paraventrikuláris idegmaghoz Igaz, további munkára van szükség, hogy megerősítsék ezeket az eredményeket az emberek esetében.

 

 

Forrás: Galenus