Barion Pixel
  

A C-vitamin-hiány ma is gyakori



 

Többek között az immunrendszer erősítése, a fertőző betegségek megelőzése, a bőr és a kötőszövetek épsége is megfelelő C-vitamin-ellátottságot igényel. Mivel C-vitamin szükséges az energiatermelő folyamatok egyik kulcsfontosságú molekulájának, a karnitinnek a szintéziséhez is, a C-vitamin hiányának egyik legkorábban észlelhető tünete a fáradtság és a kimerültség.

 

A C-vitamin hiányával kapcsolatba hozható hiánytünetek másik csoportja a kollagén szintézisének a zavarával függ össze. Ez utóbbi a fogak kilazulásában, ízületi fájdalmakban, elhúzódó sebgyógyulásban, vérzésekben, véraláfutásokban, ínygyulladásban mutatkozhat meg.


Ismerve azt, hogy az aszkorbinsav milyen sokoldalú és esszenciális funkciókat tölt be a szervezetben, a C-vitamin szervezetbe történő bejuttatásának – ideális esetben táplálkozással, egyébként gondosan megválasztott gyógyszerekkel vagy étrend-kiegészítőkkel – szükségessége nem kérdőjelezhető meg.

 

C-vitamin-hiány – Ez lehet az oka

 

Életkor, élethelyzet vagy (egészségtelen) életmód miatt a populáció bizonyos csoportjaiban viszonylag gyakori lehet a nem megfelelő mértékű C-vitamin-bevitel. Megeshet az is, hogy a szervezet fokozott C-vitamin-igényét nem képes az egyébként szokásos bevitel fedezni.

 

A C-vitamin-hiány fokozott kockázatának vannak kitéve

 

1. Az időskorúak
2. A várandós nők, a szoptató anyák
3. A kórházban kezeltek
4. Az alacsony egy főre eső jövedelemmel rendelkező háztartások tagjai
5. A stresszes, feszített élettempójú, környezetszennyezésnek kitett egyének
6. A dohányzók
7. Az alkoholisták, a drogfüggők

 

1: Elgondolkodtatók azok az adatok, amelyek szerint az otthonukban élő időskorúak táplálkozással történő napi C-vitamin-bevitele mindössze napi kb. 55 mg, ami mintegy 30%-kal elmarad a javasolt beviteltől.


2: A C-vitamin-pótlásra gondot kell fordítani a várandós nőknél is, különösen azoknál, akik vaspótlásra szorulnak, mivel a vaspótlás a C-vitamin-szint csökkenésével jár. Egy vizsgálat szerint a vaskészítményt szedő terhes nők körében 24%-kal csökkent a C-vitamin-szint az első trimeszterről a harmadik trimeszterre. A szoptatás alatt is megnövekszik a vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-szükséglet; ez a napi C-vitamin-szükségletet tekintve mintegy 50%-os növekedést jelent.


3: A kórházi kezelésre szoruló, gyengült immunrendszerű egyéneknél gyakrabban előfordul a C-vitamin-szintek csökkenése, mint az egészséges kortársaknál. Például a tartós vesedialízis-kezelésre szorulók több mint harmada C-vitamin-hiányos.

 

4: Sajnálatos módon az alacsonyabb egy főre eső jövedelem kevesebb vitamindús zöldség és gyümölcs fogyasztásával jár együtt. Egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint az egy főre eső jövedelmet tekintve legalacsonyabb 15%-ba tartozó férfiak 26%-a, míg a nők 16%-a C-vitamin-hiányos.


5: Bármilyen jellegű stressz, legyen az megnövekedett emocionális vagy fizikai nyomás, az oxidatív sérülések magasabb hányadával köthető össze, ami fokozott C-vitamin-szükséglettel társul.

 

6: A belélegzett cigarettafüst nagyon rövid időn belül „elhasználja” a szervezet C-vitamin-tartalmát: hat slukk cigarettafüst a vérplazma aszkorbátszintjét szinte teljesen kimeríti. Nem véletlen, hogy a dohányosok az ajánlások alapján naponta plusz 35 mg aszkorbinsav-bevitelre szorulnak.


7: Az alkohol mellett egyéb szerfüggőségek is rányomják bélyegüket a szervezet C-vitamin-szintjére. A heroin- és egyéb drogfüggők esetén közel felére csökken a szervezet C-vitamin-szintje.

 

(Forrás: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész - PatikaMagazin)


Tetszett a cikk?
 

2018. február 13.

Hasonló cikkek

Alvásjavítás 10 lépésben: mit próbáljon ki patikai készítmény előtt

Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Bélflóra és immunrendszer: mit tud a probiotikum, és mit nem?

Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

„Téli ekcéma” – mitől rosszabbodik, és milyen ápolás segít

A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom