A nagy csalán (Urtica dioica) a csalánfélék (Urticaceae) családjának tagja. A latin uro szó jelentése: égni. Nevének megfelelően a csalán égető érzést okoz, ha hozzá érünk, sőt, van egy jávai faj, amely csípése után akár évekig is érezhetjük a fájdalmat. A növény levelein és szárain serte- és csalánszőröket találunk, amelyek valójában üreges tűk. Amikor testünk érintkezik ezekkel a kis tűkkel, akkor a növény belsejében termelődő méreganyag mintegy injekcióként bejut a bőrünk alá, és irritációt okoz.
Persze, van, aki elfogadja a fájdalmat, és nem húzódik el a csalán okozta csípésektől félve. Sőt, kínozza is magát e bájos növénnyel, mert tisztában van gyógyító hatásaival (vagy, mert mazochista). A csalán ugyanis kiválóan alkalmas ízületi fájdalmak csökkentésére és keringés-fokozásra. Már a római katonák is ostorozták magukat vele, manapság pedig a reumát és a köszvényt is csalánnal kezelik, sőt, premenstruációs területeken is alkalmazzák.
Az isiász és a lumbágó esetén is csalánnal kell megcsapkodni a fájó részt. A művelet közben a bőr kipirul, megduzzad, sok vért kap a bőrszövet, a gyulladás pedig belülről megszűnik. Fontos, hogy ilyenkor ne érje hideg víz a bőrt, mert akkor égni fog.
Persze, a római katonák azért is vették kézbe az urtica dioicát, mert fáztak, és a csípések hatására felmelegedett a bőrük. Mi azért más eljárást alkalmazzunk télen, a fűtési szezonban, s nemcsak azért, mert a csalán olyankor már nem terem. S ha már a régmúltnál járunk, meg kell említenünk, hogy már a bronzkori sírokban is találtak csalánszövetet. Olyan erős ugyanis, mint a vászon. Ezért használták az első világháborúban is pamut helyett!
A csalánt pattanásos bőrre is alkalmazhatjuk (csalánfürdő), bőrkiütésekre borogatásként tehetjük, aranyérre pedig a csalános ülőfürdő ajánlott. Persze, nem úgy, hogy belehuppanunk a csalánosba nadrág nélkül fél órára…
Ahogyan láthatjuk, a nagy csalánt gyom- és gyógynövényként is nyilvántartjuk. Éppen ezért nem hiányozhat szüleim konyhakertjéből sem! Szerencsére nem kényes növény, szinte bárhol megterem. Volt, hogy egy erdei séta során egy szép, tiszta, úttól távol eső helyen láttunk gyönyörű csalánmezőt, amit gyorsan le is arattunk. A növényt még zsenge korában kell levágni, amikor még nincsen magja és kb. 20-30 cm magas. A begyűjtéshez használjunk kesztyűt! Kivéve, ha már most neki akarunk állni a reumánk elleni csapdosási szertartásnak.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2016/09/04/biokerteszet--csalan-mindenre-jo-esszuk-isszuk-es-csapkodjuk-vele-magunkat/
2018. október 01.