A cseresznye őshazája Törökország és Nyugat-Szibéria. A legenda szerint a gazdag lakomáiról híres Lucullus hadvezér hozott először Rómába egy nagyobb szemű fajtát i.e. 64-ben a perzsa hadjáratról (a mai Törökország területéről, a pontuszi Kerasuntból), mert katonái nagyon megkedvelték ezt a gyümölcsöt. Így az ókorban már termesztették Itáliában az „istenek eledelét”. Hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el a nemesített fajták.
A cseresznye nemcsak finom, de nagyon tápláló is. Tartalmaz C- és A-vitamint, bioflavonoidokat, antociánokat, melatonint és ellagsavat is.
A benne lévő antioxidánsok segítenek elpusztítani a szabadgyököket (amelyek gyorsítják az öregedési folyamatokat és károsíthatják a sejteket, mert szabadon keringenek a szervezetünkben), s ebből adódóan segítenek néhány daganatos betegség leküzdésében. (A cseresznyében lévő kvercitrin az egyik leghatásosabb daganatellenes szer. – A rák elleni küzdelemben is használatos.)
A cseresznyében olyan anyagok vannak, amelyek segítenek megelőzni a szívbetegségek kialakulását, enyhítik az ízületi gyulladásokat, a köszvényt, a fejfájást. A cukorbetegség leküzdésében is van szerepe. A szénanátha ellen is használhatjuk, magas vastartalmát pedig a kövek oldására és a vérszegénység gyógyítására.
Ha a kismama „hányós”, akkor ajánlatos minél több cseresznyét fogyasztania, mely gyümölcs egyébként a depresszió, az alacsony vérnyomás és az alultápláltság ellen is hatásos.
Tisztító hatását kifejti a húgy-, az ivar- és az emésztőszervekre is: Télen általában mindenki sok húst eszik, ami miatt felhalmozódhat a szervezetünkben a húgykősav. Ez erős fájdalmat okozhat a csuklókban, ujjakban. A cseresznye segít megtisztítani a vérünket – és így enyhülhet, vagy teljesen el is múlhat a fájdalom. A vértisztítás a reumatikus megbetegedések esetében is jól jön: csökkenti a végtagok kikopásával járó gyulladásokat, fájdalmakat.
Ha „jól” étkezünk, az a bőrünkön is megmutatkozik: a helytelen táplálkozás beteges bőrt eredményez. Cseresznyekúrával viszont megtisztul a bőrünk is, szebbé, üdébbé válik!
Persze, nemcsak belülről szépíthetjük magunkat e növénnyel, hanem kívülről is! A görög nők cseresznyéből és görög joghurtból (miből másból….) készítettek pakolást azért, hogy szép feszes és fényes legyen a bőrük. Ez az élénkítő massza jó a pattanások ellen is. Nem kell hozzá más, mint egy csésze kimagozott és péppé zúzott cseresznye, valamint két kanál görög joghurt jól összekeverve, s már mehet is fel az arcra, nyakra, mellkasra! Legalább fél órát kell hagyni hatni a bőrön.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/06/18/a-cseresznyenek-a-husa-a-magja-es-a-szara-is-felhasznalhato/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
