A cseresznye őshazája Törökország és Nyugat-Szibéria. A legenda szerint a gazdag lakomáiról híres Lucullus hadvezér hozott először Rómába egy nagyobb szemű fajtát i.e. 64-ben a perzsa hadjáratról (a mai Törökország területéről, a pontuszi Kerasuntból), mert katonái nagyon megkedvelték ezt a gyümölcsöt. Így az ókorban már termesztették Itáliában az „istenek eledelét”. Hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el a nemesített fajták.
A cseresznye nemcsak finom, de nagyon tápláló is. Tartalmaz C- és A-vitamint, bioflavonoidokat, antociánokat, melatonint és ellagsavat is.
A benne lévő antioxidánsok segítenek elpusztítani a szabadgyököket (amelyek gyorsítják az öregedési folyamatokat és károsíthatják a sejteket, mert szabadon keringenek a szervezetünkben), s ebből adódóan segítenek néhány daganatos betegség leküzdésében. (A cseresznyében lévő kvercitrin az egyik leghatásosabb daganatellenes szer. – A rák elleni küzdelemben is használatos.)
A cseresznyében olyan anyagok vannak, amelyek segítenek megelőzni a szívbetegségek kialakulását, enyhítik az ízületi gyulladásokat, a köszvényt, a fejfájást. A cukorbetegség leküzdésében is van szerepe. A szénanátha ellen is használhatjuk, magas vastartalmát pedig a kövek oldására és a vérszegénység gyógyítására.
Ha a kismama „hányós”, akkor ajánlatos minél több cseresznyét fogyasztania, mely gyümölcs egyébként a depresszió, az alacsony vérnyomás és az alultápláltság ellen is hatásos.
Tisztító hatását kifejti a húgy-, az ivar- és az emésztőszervekre is: Télen általában mindenki sok húst eszik, ami miatt felhalmozódhat a szervezetünkben a húgykősav. Ez erős fájdalmat okozhat a csuklókban, ujjakban. A cseresznye segít megtisztítani a vérünket – és így enyhülhet, vagy teljesen el is múlhat a fájdalom. A vértisztítás a reumatikus megbetegedések esetében is jól jön: csökkenti a végtagok kikopásával járó gyulladásokat, fájdalmakat.
Ha „jól” étkezünk, az a bőrünkön is megmutatkozik: a helytelen táplálkozás beteges bőrt eredményez. Cseresznyekúrával viszont megtisztul a bőrünk is, szebbé, üdébbé válik!
Persze, nemcsak belülről szépíthetjük magunkat e növénnyel, hanem kívülről is! A görög nők cseresznyéből és görög joghurtból (miből másból….) készítettek pakolást azért, hogy szép feszes és fényes legyen a bőrük. Ez az élénkítő massza jó a pattanások ellen is. Nem kell hozzá más, mint egy csésze kimagozott és péppé zúzott cseresznye, valamint két kanál görög joghurt jól összekeverve, s már mehet is fel az arcra, nyakra, mellkasra! Legalább fél órát kell hagyni hatni a bőrön.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/06/18/a-cseresznyenek-a-husa-a-magja-es-a-szara-is-felhasznalhato/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
