Két új kutatás szerint is nagy eséllyel megfertőzhetik a velük együtt élő kutyákat és macskákat a koronavírussal fertőzött emberek. Kanadai kutatók szerint a legveszélyeztetettebbek a gazdáik ágyában alvó macskák.
Korábbi tanulmányokból már kiderült, hogy a kutyák és macskák elkaphatják az embertől a Covid-19-et, az azonban nem volt világos, mennyire fogékonyak rá, és mi növelheti a fertőződés kockázatát. Ezen kérdések megválaszolása mind a közegészségügy, mind az állategészségügy szempontjából fontosak.
A hollandiai Utrechti Egyetem kutatója, Els Broens és kollégái 196 háztartás 156 kutyáját és 154 macskáját vizsgálták meg. Egy mobil állatorvosi klinika látogatott végig az elmúlt 200 napban koronavíruson átesett háztartásokat és vett nyál- és vérmintákat a házikedvencektől.
Az állatok közül hat macska és hét kutya PCR-tesztje lett pozitív, 31 macska és 23 kutya esetében mutatta ki teszt antitestek jelenlétét. A pozitív PCR-tesztet produkáló hét állat mindegyikének pozitív lett később az antitest-tesztje és az újabb PCR-tesztje. Későbbi, harmadik PCR-tesztjük már negatív lett.
A bizonyítottan fertőzött állatokkal egy háztartásban élő négylábúak tesztje negatív lett, ami azt sugallja, hogy a vírus nem terjed az együtt élő háziállatok között. A 196 háztartásból 40-ben (20 százalékban) voltak antitestjei a háziállatoknak, a Covid-19 tehát gyakori a fertőzött emberek házikedvenceinél.
Broens kiemelte: aki megfertőződik koronavírussal, annak ugyanúgy kerülnie kellene a kapcsolatot a kutyájával vagy macskájával, ahogyan az emberekkel is. “A legfőbb aggodalmat ugyanakkor nem az állatok egészsége okozza, hiszen ha van tünetük, akkor is csak enyhe, hanem az a potenciális veszély, hogy a háziállat vírushordozóvá válhat és visszajuttathatja az emberi populációba” – fogalmazott a szakértő.
Dorothee Bienzle, a kanadai Ontarióban lévő Guelphi Egyetem kutatója és kollégái hasonlóképpen vizsgálták a koronavírus-fertőzésen átesett emberek kutyáit és macskáit.
Az állatokon – 77 háztartás 48 macskáján és 54 kutyáján – antitestvizsgálatot végeztek a korábbi fertőzöttség kiderítésére. A tulajdonosokat pedig kikérdezték arról, naponta mennyi időt töltenek velük, és milyen a kapcsolatuk a házikedvenceikkel: simogatják- és puszilgatják-e őket, beülhetnek-e ölükbe az állatok, alhatnak-e az ágyukban, megengedik-e nekik, hogy arcon nyalják őket – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Arra is kitértek, volt-e beteg az állat abban az időszakban, amikor a gazdi koronavírussal megfertőződött, és hogy voltak-e tüneteik a házi kedvenceknek.
Az emberrel élő állatokon kívül 75, menhelyen élő kutyán és macskán, valamint 75 kóbor macskán is végeztek antitestvizsgálatot.
A gazdival élő macskák 67 százalékának, a kutyák 43 százalékának lett pozitív az antitesttesztje, ami azt jelzi, hogy átestek a fertőzésen. Ehhez képest a menhelyen élő kutyáknak és macskáknak csupán 9 százaléka, a kóbor macskáknak pedig 3 százaléka produkált pozitív tesztet.
A kutyák 20 százalékánál léptek fel tünetek, többnyire energiahiány és étvágytalanság formájában. Egyes állatoknál köhögés vagy hasmenés is jelentkezett, de a tünetek mind enyhék voltak és gyorsan megszűntek.
A macskák 27 százalékánál mutatkoztak tünetek, leggyakrabban orrfolyás és nehéz légzés formájában. Többnyire enyhe tünetek voltak, csak három esetben súlyosak. Az, hogy mennyi időt töltenek az emberek kutyájukkal, nem befolyásolta a fertőződés esélyét a vizsgálat szerint. Azok a macskák viszont, akik több időt vannak együtt a gazdival, nagyobb eséllyel fertőződnek meg, a gazdijuk ágyán alvók pedig különösen veszélyeztetettek.
A tanulmány szerzői szerint a macskák biológiájából, vírusreceptoraik jellemzőiből következően fogékonyabban a Covid-19-cel való fertőződésre, mint a kutyák. Ráadásul hajlamosabbak a gazdi arcához közel aludni.
Forrás: PatikaMagazin
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
