Víz hatására kialakuló allergia esetén nem valódi allergiáról, hanem fokozott érzékenységről – ún. irritatív ekcémáról – van szó, ez okozza, hogy a vízben fürdőzés hatására az érintetteknél ekcémaszerű tünetek jelennek meg – magyarázza dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosa. A tünetek az érintkezés helyén jelentkeznek, vörös, viszkető, nedvező hólyagocskák, duzzanat formájában.
Tusfürdők, krémek és fűszerek
Akár elfogyasztva, akár a bőrrel érintkezve bizonyos gyógy- és fűszernövények allergiás tüneteket is okozhatnak. Elfogyasztva leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, bors és fűszerpaprika okoz gyomor-és bélrendszeri tüneteket, de bőrkiütés is jelentkezhet az arra érzékenyeknél. A kozmetikumokban illatanyagként alkalmazott gyógy- és fűszernövények csalánkiütést, ekcémát is előidézhetnek.
Lisztérzékenységet is jelezhetnek a bőrtünetek!
A DHD (dermatitis herpetiformis) nevű betegség jele is lehet, ha az erősen viszkető, apró hólyagos kiütések elsősorban a végtagokon, a könyök, térdek és a fenék területén jelennek meg csoportosan, eltűnnek, majd időről-időre visszatérnek. A DHD mellett a betegeknél sokszor tünetmentesen zajlik a bélbolyhok pusztulását okozó lisztérzékenység (másnéven cöliákia). Amennyiben ezt vizsgálatok is igazolják, a bőrtünetek kezeléséhez gluténmentes étrend betartása szükséges.
A mosószerek, öblítők is okozhatnak allergiás tüneteket. Egyes készítmények 10-15 féle összetevőből is állhatnak – a foltok eltávolítását enzimek végzik, a ruhák puhaságáért a celluláz, fehérségükért a szerves peroxid vegyületek felelnek, de a tökéletes tisztaság érdekében az összetevők közt szerepelnek még felületaktív hatóanyagok, leoldószerek és színvédők is, a poralakú mosószerek pedig nikkelt és kobaltot is tartalmazhatnak. Mindezek közt könnyen akadhat olyan, amire érzékenyebben reagálunk, ha az naphosszat érintkezik a bőrünkkel.
Mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák is előidézhetnek csalánkiütéseket. Az érzékenység bármilyen életkorban kialakulhat, ezért olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztottunk (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer és színezékmentes diéta tartása javasolt. Friss gyümölcsök, például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhatnak az allergiás tünetek háttérben, főleg kisgyermekeknél vagy pollenallergiás felnőtteknél okozva tüneteket.
Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal-nyáron a napfény hatását felerősítik, és úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, és rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, illetve a nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.
Ilyen reakciót bizonyos növények is képesek előidézni, a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin – leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és egyéb gyomnövényekről kerül a bőrre – felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, az a napfény hatását felerősíti, és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta.
A felsoroltak mellett a különböző bőrtünetek hátterében egyéb okok is állhatnak, az ilyen jellegű panaszok kivizsgálása során ezért nagyon fontos a beteg alapos kikérdezése – mondta el Dr. Vincze Ildikó. Mielőtt orvoshoz fordulunk, gondoljuk át, hogy mikor, milyen körülmények között jelentkeztek a panaszaink? Mit fogyasztottunk előtte, használtunk-e valamilyen kozmetikumot, kipróbáltunk-e új mosószert vagy szedtünk-e valamilyen gyógyszert?
A pontos válaszaink mellett a gyorsabb diagnózist segítheti a multiplex allergiateszt is. Hosszas kivizsgálás helyett mindössze egy teszttel ellenőrizni lehet, hogy bizonyos élelmiszer-, fűszer-, környezeti allergén melyik komponense okozza a panaszokat. A kontaktérzékenység kivizsgálása egyéb módszerrel, úgynevezett epicutan teszttel lehetséges. Tünetmentes állapotot csak akkor lehet elérni, ha sikerül a kiváltó allergéneket azonosítani és ezek elkerülésével – például a problémás élelmiszert mellőzve, az allergizáló mosóport vagy kozmetikumokat lecserélve – a kiváltó okot megszűntetni.
Forrás: PatikaMagazin
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
