Barion Pixel
  

A szénanátha terrorja



 

Sok fizikai és gyógyszeres védekezési módszert ismerünk, de a tünetek enyhítését először a bennünk zajló folyamatok megértésével kellene kezdenünk.

 

Az allergia az immunrendszer reakciója valamire, ami mások számára korántsem biztos, hogy  problémát okoz. Az allergia kialakulásához szükség van valamilyen genetikai adottságra és környezeti faktorra. Immunrednszerünk a külső betaolakodóktól hívatott megvédeni bennünket, de allergia esetében sajnos egy téves riasztás történik, sőt az allergiás emberek sokszor többféle dologra is érzékenyek. A leggyakoribb természetes allergének (allergiát okozó anyagok) a pollenek után a házipor és poratka, a penészgomba, az állatszőrök, a rovarcsípések, és sajnos egyre növekvő jelentőséggel az ételek.

 

 

Mi is történik valójában?

 

Szervezetünk a betolakodó anyagra reagál, megpróbálja azt hatástalanná tenni. Ennek folyamata egyfajta gyulladásnak minősül, melynek menete a következő:

 

  1. Immunsejtjeink ellenagyagokat kezdenek termelni az allergénnel szemben, és ezek az ellenagyagok hozzá kötődnek az allergénhez
  2. Más immunsejtek is odakerülnek, melyek egy része bekebelezi az adott anyagot és így távolítja el
  3. Az immunsejtek további anyagokat termelnek, melyek különböző reakciókat hoznak létre
  4. Emlékező sejtek is kialakulnak, hogy a következő alkalommal gyorsabban tudjon a szervezet reagálni
  5. Az immunsejtek hatására értágulat alakul ki, mely vérbőséghez vezet (pirosság, kiütések oka)
  6. Víz lép ki az erekből, hogy a szövetekben „felhígítsa” a betolakodó anyag koncentrációját
  7. Ez nyálkahártya duzzanat képében is jelentkezhet (pl. orrdugulás)
  8. A felszaporodó anyagok direkt ingerlik az érző idegsejteket (viszketés, égő érzés, fájdalom)
  9. Ha az allergén anyagot sikerült eltávolítani, kihígítani, akkor a reakció befejeződik
  10. A reakció befejezésében gyulladás ellenes folyamatok is szerepet játszanak

 

Kezelési módszerek

 

  • A megelőzés és a kezelés a reakció kialakulásának meggátlására, illetve a gyulladásos reakció csillapítására irányul. Erre léteznek gyógyszerek, illetve alkalmazhatunk gyulladás gátló tulajdonságú természetes anyagokat (pl.: ómega-3 zsírsavak, falvonoidok)
  • Tudni kell azt is, hogy a gyulladásos reakció mindig szabadgyökök felhalmozódásával jár, ezért képesek az antioxidáns hatású anyagok segíteni a tünetek enyhítésében, bár önmagukban nem gátolják az allergiás reakciót.
  • A tanulság az, hogy az allergiánk egyáltalán nem is olyan egyszerű dolog. Bár a tüsszentéseinken antihisztamin tartalmú gyógyszerekkel és sok papírzsebkendő elhasználásával felülkerekedhetünk, jó, ha tudjuk, hogy ilyenkor számos egyéb dolog történik szervezetünkben. Ezért fel kell készülnünk a gyulladásos folyamat járulékos hatásainak enyhítésére is, például antioxidánsok (sok gyümölcs, zöldség) fogyasztásával.

 

 

(Forrás: PatikaMagazin / Dr. Gulyás Tamás)


Tetszett a cikk?
 

2021. május 03.

Hasonló cikkek

Alvásjavítás 10 lépésben: mit próbáljon ki patikai készítmény előtt

Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Bélflóra és immunrendszer: mit tud a probiotikum, és mit nem?

Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

„Téli ekcéma” – mitől rosszabbodik, és milyen ápolás segít

A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom