Barion Pixel
  

A szívmegállásnak hetekkel korábban lehetnek tünetei



 

 

Tudatosan kellene figyelnünk a tünetekre

 

 

Már eddig is ismertek voltak olyan tanulmányok, amelyek szerint az akut szív-érrendszeri történéseknek lehetnek – akár hetekkel korábban – bizonyos előjelei. A szakemberek szerint éppen ezért nagyon fontos sokat beszélni e témáról, és éppen ez az oka annak is, ami miatt feltétlenül tovább kell kutatni ezt a területet.

 

Az American Heart Association szakmai lapjában, a Circulation-ben megjelent publikáció szerint a sporttal összefüggésben bekövetkező szívmegállásnak az esetek közel 54 %-ban voltak előzetes tünetei és ezen belül 71 %-ban legalább egy tünet már négy héttel korábban is jelentkezett. Egy korábbi tanulmány szerint az érintett atléták 30 %-a az eseményt megelőzően tapasztalt mellkasi fájdalmat, légszomjat, teljesítményromlást, remegést, ájulást. Ugyanakkor az Annals of Internal Medicine 2016-os cikke szerint nem csak a sportolókra vonatkoznak ezek a megfigyelések, ugyanis a középkorú személyek szívmegállása előtt is legalább az esetek felében jelentkeztek figyelmeztető tünetek. Ezen tünetek egy része elég konkrétan értelmezhető, ilyenkor gyakrabban fordulnak is orvoshoz az emberek. Ugyanakkor az általánosabb, kevésbé egyértelmű jeleket is muszáj lenne komolyan venni, különösen a veszélyeztetett csoportoknak, így például a koszorúér-betegeknek, illetve a magas vérnyomással, koleszterinszinttel, cukorbetegséggel élőknek, az elhízottaknak és a dohányzóknak, a passzív életmódot folytatóknak.

 

 

Nem mindig van tünet

 

  • A ” hirtelen szívhalál” egy speciális esetre fenntartott terminus technicus. Lényege, hogy szinte minden bevezető tünet és jel nélkül lép fel. Természetesen, a pontos megfigyelések szerint az érintett – és erre vonatkozik az idézett hivatkozás – bizonyos előjeleket már észlel. Az esetek legnagyobb részében  a halált megelőzően egy “malignus (vagyis rosszindulatú) ritmuszavar” lép fel. Ilyen például a kamrafibrilláció, a kamrai tachycardia, az “R on T” jelenség, stb. Az esetek egy másik részében a koszorús ereken valamilyen strukturális elváltozás vagy  fejlődési rendellenesség áll fenn – ismerteti Vaskó doktor.

A hirtelen szívmegállás azért következhet be, mert egy elektromos zavar áll be a szívben, ami azonnali megállásra kényszeríti, ezáltal az agyba és az életfontosságú szervekbe sem jut vér. A halál pedig pár percen belül bekövetkezhet, ha nem sikerül visszaállítani a szívritmust. Ez a drámai esemény azonban sajnos csak esetek egy részében okoz előzetes tünetek, sokaknál semmiféle erre utaló jel nincs korábban.

 

A magyar felmérések szerint a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel, pedig tisztában kell lenni azzal, hogy ha nyomó jellegű mellkasi fájdalom nem múlik el 5 percen belül, azonnal mentőt kell hívni. Emellett a diszpécser már a mentő kiérkezése előtt telefonon is tud segíteni a beteg környezetének abban, hogy mit tudnak tenni, szükség esetén hogyan kezdjék meg az újraélesztést.

 

Mikor fontos a kardiológiai szűrés?

  • Az ideális természetesen az lenne, hogy azok az emberek, akik megnövekedett kockázatnak vannak kitéve – akár családi halmozódás, akár meglévő betegségeik, akár életmódjuk miatt – évente részt vennének kardiológiai szűrésen – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – A szív- és érrendszeri betegeknek, a magas vérnyomással élőknek pedig elsősorban fontos megfigyelniük a szervezetük reakcióit. Látniuk kell, hogyan függ össze a táplálkozásuk, a fizikai aktivitásuk, a lelkiállapotuk a betegségükkel. Amennyiben gyanús tüneteket tapasztalnak, amelyek esetleg még fokozódnak is, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Különösen fontos lenne, hogy szakorvossal egyeztessék a teendőket, az esetleg változó gyógyszerelést, illetve EKG-val, szívultrahanggal, más speciális vizsgálatokkal utána tudjunk járni, pontosan mi okozza a tüneteket, nem romlott-e az alapbetegség állapota. A rendszeres kardiológiai kivizsgálással és a kontrollokkal elérhető egy biztonságos állapot, jó eséllyel csökkenhet akár a szívinfarktus bekövetkezésében esélye is.

 

 

(Forrás: PatikaMagazin)


Tetszett a cikk?
 

2021. március 21.

Hasonló cikkek

Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban

Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?

A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

Influenzaoltás: Kiknek és miért érdemes beadatni?

Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 10. 23.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!