Habár a betegség tünetei részben hasonlóak, a polip mégsem keverendő össze a hangszalagon megjelenő rosszindulatú elváltozással. Hangszalagrák esetén jellemző a fokozatosan kialakuló rekedtség – magyarázza dr. Holpert Valéria foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezen túlmenően jelentkezhet idegentest érzés, krákogási, torokköszörülési kényszer, ritkán fájdalom.
A hangszalag polip a hangszalagon lévő, nem rosszindulatú, kötőszövetes elváltozás. A betegség vezető tünete itt is a rekedtség, a hang minőségének megváltozása és a levegős hang. Nagy polipok esetében előfordulhat, hogy a megnagyobbodott kötőszövet beszéd során hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd átmenetileg megakad, hirtelen elmegy a beteg hangja.
A hangszalag polip kialakulásában gyulladás, irritáló tényezők- munkahelyi ártalom, például ipari füst, vegyszerek, festékanyagok gőzének tartós belélegzése – helytelen hanghasználat játszhatnak szerepet. A hangszalagok krónikus irritációját okozhatja a gyomorsav visszafolyása, reflux betegség is. Krónikus gyulladást a dohányzás mellett a hang túlerőltetése is kiválthat , amit a helytelen hangképzés idéz elő.
Tartós, 3-4 hetet meghaladó rekedtséggel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert lehet akár olyan daganatos elváltozás is a hangképző szerveken, ami még korai stádiumú, s melyre a rekedtség felhívhatja a figyelmet – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa. A diagnózis direkt gégetükrözéssel, vagy a hangszalagok vékony, hajlékony képalkotó eszközös / fiberoscop/ vizsgálatával felállítható. A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után a kórisme rendszerint egyértelmű , de amennyiben a hangszalagon szövetszaporulatot vagy felrakódást látunk a szövettani vizsgálat (biopszia) kötelező, a daganatos elváltozás kizárásához. A polipokat műtéttel vagy mikrosebészeti beavatkozással lehet eltávolítani, ezt követően megadott ideig fontos a hang kímélése.
A kezelés hatására a panaszok ugyan elmúlnak, de számítani kell a betegség ismételt megjelenésére, amennyiben a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Ennek egyik lehetséges formája, a helyes beszédtechnika elsajátítása: ha a panaszok hátterében a hang túlerőltetése áll, akkor a beszédhang képzésében előforduló hibák javításával előzhetjük meg a betegség kiújulását.
(Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu / Galenus Magazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
