A tévhitekkel ellentétben nem minden esetben a kerékpározás és az úszás a legjobb sportok az ízületek számára, fontosabb, hogy mindenki a korának és edzettségi állapotának megfelelő testmozgást végezzen – mondta Dr. Horváth Nikoletta, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika egyetemi tanársegédje.
Ha valaki – életkortól függetlenül – szabadidősportolásba kezd, fontos, hogy úgy építse be a testmozgást a mindennapjaiba, hogy ne kényszerüljön azt túlterhelés miatt abbahagyni – hívta fel a figyelmet Dr. Horváth Nikoletta. A sportolás közben vagy után fellépő fájdalmak esetén meg kell különböztetni a betegségre utaló vagy azt kísérő fájdalmat az ún. jó fájdalomtól, például az izomláztól – mondta. Ha egyetlen ízülettel van probléma, nem kell feltétlenül az összes többit is kényszerpihenőre ítélni, az ízületeknek ugyanis az árt a legjobban, ha nem használjuk őket, mivel az ízületek és a gerinc védelme érdekében fontos megőrizni a veleszületett mozgásképességet.
A sportbalesetekkel, az ízületek, szalagok, csontok sérülésével szemben védelmet adhat az izomerő fejlesztése mellett az ízületek és a gerinc mozgásterjedelmének megőrzése, az izmok megrövidülésének megakadályozása, és a koordináció fejlesztése. Ezért rendkívül fontos a bemelegítés és a levezetés, valamint a megfelelő technikával hosszan végzett alapos nyújtás – figyelmeztet a tanársegéd.
Az ízületkímélő sportolásról a legtöbb embernek az úszás, kerékpározás és séta jut eszébe, azonban ma már más lehetőségek is léteznek. A kerékpározás bizonyos esetekben akár jelentős térdfájdalmakat is okozhat – figyelmeztet Dr. Horváth Nikoletta. Kiemelte, hogy az ortopéd szakorvosok körében még nagyon sok hasonló, mára megcáfolt tévhit él, ráadásul az interneten is káros jótanácsok terjednek.
Ilyen például az, hogy ha egy gyereknek gerincferdülése van, akkor úsznia kell, és nem vehet részt testnevelésórákon. Ezzel szemben ahelyett, hogy betegségtudatot alakítanának ki bennük, az adekvát kezelés és rendszeres orvosi kontroll mellett inkább őket is ösztönözni kellene a számukra megfelelő és örömteli sportolásra – javasolta.
A sok ugrálással, az ízületeket érő ismétlődő ütésekkel (futás), ütközésekkel (csapatjátékok, pl. kézilabda, futball, kosárlabda) és balesetek kockázatával járó (síelés, snowboard, lovaglás) sportok hosszú távon nagyobb eséllyel vezethetnek porckopáshoz, szalag- és izomsérüléshez. U
gyanakkor az, hogy egy mozgásforma mennyire terhelő, és hogyan tehetjük kíméletesebbé valaki számára, függ az életkortól, a korábbi és jelenlegi fizikai aktivitástól, testsúlytól, és egyéb meglévő betegségektől – mondta a tanársegéd. Kitért rá, hogy az edzőtermekben ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésre, az idősebbek számára is bármikor elkezdhető gerinctornáktól a szinte katonai kiképzést imitáló edzésekig.
Azt, hogy kinek, milyen sport a legmegfelelőbb, hozzáértő edző, illetve gyógytornász vagy sportvégzettségű szakember segítségével érdemes kiválasztani – javasolta.
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
