Az ibolyáról már az ókorban is tudták, hogy tisztító hatású, ezért nagyobb lakomák alatt ibolyakoszorút viseltek a fejükön. A növény gyógyhatását hatóanyagainak köszönheti - szaponin, glikozida, keserűanyagok, illóolaj, alkaloida.
Aki nem édességként, illetve kerti díszként szeretné felhasználni e szépséget, hanem gyógyhatását akarja kihasználni, annak jó tudnia, hogy a növény melyik része mire való:
- Maga a virág és a gyökere hánytató és hashajtó hatású, ehhez azonban nagyobb mennyiséget, napi három-négy csészényit kell fogyasztanunk belőle. A hánytatószerhez porrá kell törnünk a gyökeret, leforrázni, s azt meginni.
-
- A virágnak nyálkaoldó, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatása is van. A nyálkaoldó hatás miatt jól alkalmazható légzőszervi megbetegedésekkor köptetőként. A köhögést, asztmát, hörghurutot, szájüregi gyulladásokat enyhíti. Indiában úgy tartják, hogy mandulagyulladás ellen ez a legjobb „természetes gyógyszer”!
-
- A virágból és a levelekből elsősorban gyógyteákat és forrázatokat szokás készíteni. A levelek nyálkaoldásra, izzasztásra, vértisztításra használhatóak. Sőt, a méhcsípést is ezzel kezelik sokan! E levélből készült főzet fertőtlenítő, vértisztító, méregtelenítő, enyhén vízhajtó, nyugtató, köptető, lázcsillapító.
-
Az ibolyáról egy érdekes cikk olvasható el az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/03/19/az-ibolya-kivul-belul-jo-egyuk-meg-vagy-gyogyitsuk-vele-magunkat/
2018. március 26.