Cukorbetegség: Könnyen kialakul, de utána nehéz kezelni
A cukorbetegség világnapja kiváló alkalom arra, hogy áttekintsük életmódunk és a diabétesz kialakulásának összefüggéseit, illetve megismerjük az éveken át fennálló betegség következményeit. Világszerte 422 millió ember küzd (a populáció kb. 10%-a1) ezzel az immár népbetegségnek számító kórral, Magyarországon pedig az emberek 41% százaléka érintett valamilyen módon: azaz ő maga vagy valamelyik családtagja diabéteszes.2 Jó hír azonban, hogy a 2-es típusú cukorbetegség esetén kezünkben van az irányítás, hiszen kialakulása függ az életmódtól is, így a felelősség a miénk – hívják fel a figyelmünket a november 14-ei világnap alkalmából az orvosok.
Egy 2018-as kutatás szerint a magyarok naponta átlagosan 284 percet ülnek a tv előtt, ez 16 perc híján 5 óra3, ami a sporttól és más aktív kikapcsolódási formáktól veszi el az időt.4 Szervezetünk egyik csodája az alkalmazkodóképesség, de ez egyben a legnagyobb csapda is, hiszen ha hozzászokunk ehhez az életmódhoz, egyre kevésbé hiányzik majd a rendszeres testmozgás. Ennek eredményeként két dolgot veszítünk egyszerre: a testsúlyunk feletti kontrollt és a stressz levezetésének egyik legjobb formáját – előbbi legtöbb esetben túlsúlyhoz, míg a kezeletlen stressz előbb-utóbb magas vérnyomáshoz vezethet. Mindkettő egyaránt növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
De ez nem az egyetlen veszélyforrás, hiszen a szénhidrátdús étkezés és az egészségtelen ételek hatására nem csak a testsúlyunk gyarapodik, hanem a vércukorszintünk is szélsőséges igazodásba kezd, majd hosszú távon az inzulin-háztartásunk is felborul. Ha nem figyelünk oda, ezt később könnyen inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség követheti. Kezdetben még elegendő lehet, ha egészségesebb életmódra váltunk, de van egy pont, ahonnan már visszafordíthatatlanok a következmények.
Érdemes odafigyelni, mert az olyan ártatlannak tűnő tünetek, mint a fokozott szomjúság, a gyakori éhségérzet, a szokatlan fáradtság, a homályos látás, az éjszakai alvást is gyakran megszakító vizelési inger mind utalhatnak kezdődő vagy akár már előrehaladott diabéteszre. A betegség további jelei lehetnek az ingerlékenység és hangulatváltozások, a váratlan fogyás illetve a lassan gyógyuló vágások, sebek és zúzódások is.
Amennyiben már diagnosztizált cukorbetegek vagyunk, nagyon fontos, hogy ismerjük annak következményeit, veszélyeit. Ha nem figyelünk oda, olyan súlyos szövődmények alakulhatnak ki, melyek akár végzetesek is lehetnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy világszerte évente 1,5 millió halálesetet tulajdonítanak ennek a betegségnek5. De rendszeres kontrollal, bizonyos esetekben önvizsgálattal időben felismerhetjük a szövődményeket – orvosunknak is segíthetünk, ha megosztjuk vele új, szokatlan tüneteinket.
A leggyakoribb szövődményeket talán többen ismerik:
látásromlás, vakság;
idegi fájdalmak, zsibbadások;
veseműködési zavar, fehérje ürítés;
érszűkület (koszorúerek, agyi, erek, végtagok);
diabéteszes láb (lábszárfekély),
szívinfarktus, agyembólia, bénulások.
Kevésbé ismert, de mégis nagyon gyakori, hogy a tartós diabétesz hatására sok esetben szívelégtelenség alakul ki. Ha valakinél tartósan, 5 évnél hosszabb ideje áll fenn a betegség, mindenképpen szükséges a szívműködést ellenőrző szűrővizsgálatokra is járnia, mert minél régebb óta érintett, annál nagyobb az esélye annak, hogy csökkent teljesítőképességűvé válik a szíve.6 Cukorbetegség esetén ráadásul akár négyszer akkora lehet a szívelégtelenség kialakulásának a kockázata, mint a nem cukorbeteg pácienseknél.7
Érdekesség és jó tudni, hogy nem csak a cukorbetegség szövődménye lehet a szívelégtelenség, hanem a nem megfelelő szívműködés szövődménye is lehet a cukorbetegség. Ezt felmérések is igazolják, miszerint a szívelégtelenséggel kórházba felvett betegek 40%-ánál diabétesz állapítható meg.8 A kutatók szerint mindez két okból lehetséges: egyrészt mert a magas vércukorszint roncsolja a szívizomsejteket, másrészt mert az ilyenkor kialakult érkárosodás miatt a szívnek nagyobb munkát kell végeznie. A szívelégtelenségben szenvedők esetében a szervezet maximális oxigénfelvételi szintje már idejekorán jelzi az inzulinrezisztencia, vagy a prediabétesz kialakulásának esélyét.
A szívelégtelenség megelőzésében sokat segít az a felfedezés, hogy már az inzulinrezisztencia is előre jelezheti a betegség kialakulását, igaz, nem akkora rizikóval, mint a régóta diabéteszes betegek esetén. Éppen ezért, ha valaki cukorbeteg, a kezelőorvosa a bevett szűrővizsgálatok mellett a szívizom teljesítményét is figyelemmel kíséri, hogy időben észrevegye a nem megfelelő szívműködésre utaló jeleket.
Szerencsére nemcsak negatív irányba befolyásolja egymást a két kór, a szívelégtelenséggel kórházba került betegek gyógyulását például egyértelműen felgyorsítja, ha odafigyelnek a beteg vércukorszintjének ideális szinten tartására. A terápiában felhasznált gyógyszereket is mindenképpen szükséges összehangolni, mert gátolhatják és segíthetik is egymás működését.
A kezelőorvosok ennek érdekében átfogóbban gondolkoznak, és akár más, a rizikóbetegségekre specializálódott szakemberekkel is együttműködnek, hogy minden ismert kölcsönhatást számításba vegyenek az eredményes gyógyulás érdekében.
Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban
Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.
A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?
A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.
Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
