Maga az evolúció sem jöhetett volna létre, ha nincs a D-vitamin, hiszen ennek szintézise nélkül nem lenne stabil örökíthető génállománya az egysejtűeknek. Ma pedig az egysejtűektől a magasabb rendű élőlényekig már mind rendelkezik azzal a képességgel, hogy D-vitamint szintetizáljon. A D-vitamin tehát az idők kezdete óta jelen van az élővilágban, és szinte valamennyi sejtünkben a gének működését szabályozza. D vitaminhoz többféleképpen is hozzájuthat a szervezetünk. Vagy táplálék útján, vagy úgy, hogy a D-vitamin a bőrben keletkezik, amikor ultraibolya B sugárzás hatására a 7-dehidrokoleszterol átalakul. Táplálékainkkal hazánkban átlagosan körülbelül 80 NE D-vitamint viszünk be a szervezetünkbe naponta, az ajánlott mennyiség felnőtteknek azonban ennél jóval magasabb, napi 1500-2000 NE. Hogy valaki megfelelően ellátott-e D-vitaminnal azt legjobban a vér 25(OH) D-vitamin koncentrációja jelzi, melynek az optimális szintje 75 nmol/l feletti. Ennek alapján megállapítható, hogy a felnőtt lakosság mintegy háromnegyede hiányt szenved a „napfényvitaminból”, márpedig ez sajnos sokféle kórképhez vezethet.
A sötét utcák átka
A középkorban a szűk, zsúfolt városi utcákra kevés napfény jutott, és mivel a D-vitamin a bőrben a napsütés hatására keletkezik, a városi lakosságkörében súlyos népbetegségnek tekinthető hiányállapotot idézett elő a sötétség – akkor angolkórnak nevezték a tünet együttest. Az eredmény: elmaradás a fejlődésben, fertőzéshajlam, izom- és immungyengeség, általános korai halálozás. Amikor az összefüggésre rájöttek, elkezdték átépíteni a nagyvárosokat, és az emberek egészségi állapota látványos javulásnak indult. Később, 1930-ban leírták a D-vitamin kémiai szerkezetét, ettől kezdve szintetikusan is elő lehetett állítani. A világháború után már azt tapasztalták, hogy a fiatal generáció átlagos testmagassága jelentősen meghaladja a szülők generációjáét, és az általános egészségi állapotuk is jobb. Ennek más okai is voltak (például a védőoltások bevezetése, az életszínvonal növekedése, az oktatási színvonal emelése), ám fontos fejlemény volt az is, hogy a D-vitamint mint valami „csodavitamint” kezdték el szedni az emberek. Sőt, nemcsak szedték, de számos élelmiszert (többek között tejtermékeket, kenyeret, konzerveket) ezzel dúsítottak. Ekkortájt vált önálló szokássá a napozás is.
Nem várt akadály
Igen ám, csakhogy a napozással a fényvédők használata is jelentősen elterjedt, márpedig a különféle krémek és olajok a D-vitamin szintéziséhez szükséges UVB sugárzás 95-100%-át kiszűrik. Így napjainkra a D-vitaminhiány visszatért, és a tél végi hónapokban a legkritikusabb. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nyáron a helyzet normalizálódik, ám ez nem így van, a fiatalok jelentős részénél például a meleg hónapokban is alacsony D-vitamin-szint tapasztalható. A teljes lakosság átlagos D-vitamin-ellátottsága már a kilencvenes évek óta nem éri el az optimális mértéket (>75 nmol/l), azóta pedig tovább romlik: csak a felnőtt lakosság egynegyedének „jók a számai”.
Káros hatások és ellenszerük
Lássuk, mi történhet a szervezettel akkor, ha jelentősen csökken a D-vitamin szintje! Pici-, illetve pubertáskorban mindenekelőtt rachitis alakulhat ki, vagyis a kalcium- és foszforanyagcsere összetett zavara, ami csontnövekedési problémákat okoz. Később, felnőttkorban pedig az izomgyengeség, csontfájdalom, a csontok fokozott törékenysége lehet a tipikus tünet. Ekkor a D-vitamin-hiány mértéke a kor előrehaladtával folyamatosan növekszik, amit a szervezet a csontrendszer ásványianyag- tartalmának rovására igyekszik kompenzálni. Ez azonban nagyon sok esetben csontritkuláshoz vezethet. A vitaminhiány emellett kihathat a legkülönbözőbb testtájak (például emlő, prosztata, bőr) működésére is. Élelmiszereink közül a legtöbb D-vitamin a gombában és a halakban található, ám táplálkozás révén nagyon kevés D-vitamin jut a szervezetbe. Ezt a szükségletet elsősorban a napsugárzás biztosítja. Illetve csak biztosítaná, hiszen az elmúlt évtizedekben a legtöbben egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, így ajánlott a D-vitamin hatékony pótlása. Csontjaink állapota pedig rövid időn belül meghálálja a gondoskodást!
A javasolt napi D-vitamin dózis megelőzéshez
Csecsemők 400-1000 NE
Gyermekek 600-1000 NE
Serdülők 800-1000 NE
Felnőttek 1500-2000 NE
Túlsúlyosak 2000-4000 NE
NE: nemzetközi egység
Forrás: Dr. Szabó András: A D-vitamin-hiány csontrendszeri és csontrendszeren kívüli következményei, Orvosi Hetilap, 2011;33:1312
Dr. Takács István szer.: Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar orvos szupp., 2014/1
Az RSV, vagyis a Respiratory Syncytial Virus, egy légutakat érintő vírus, ami a hideg hónapokban gyakrabban fertőz. Leginkább kisgyermekekre és csecsemőkre nézve veszélyes, mert légzőrendszerük fejlődésben van és érzékenyebbek.
A terhességi cukorbetegség lényegében a kismama szervezetének azon hiányosságát jelenti, hogy megfelelő mennyiségű inzulint termeljen és használjon fel. Általában a várandósság második felében alakul ki, és azután múlik el, hogy a baba megszületett.
Vegyen részt játékunkban! Nyerje meg a PatikaPlus Egészségtár vitamincsomagjainak egyikét!
