Barion Pixel
  

D-vitamin és szelén – a két csodafegyver, amelyekkel átvészelhetjük a telet



 

 

Korábbi évek kutatásai igazolták, hogy a hazai lakosság döntő többségénél jelentős D-vitamin-hiány jelentkezik tél végére. A D-vitamin napfény hatására termelődik a bőrben, ezért a téli hónapok alatt fontos pótolni tabletták, cseppek segítségével. A jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint gyerekeknek 1000NE, felnőtteknek 2000NE az ajánlott napi bevitel.

 

 

D-vitamin és szelén – a két csodafegyver, amelyekkel átvészelhetjük a telet

 

Miért kell a szelén?

 

Az utóbbi évek figyelemfelhívó kampányának köszönhetően sokkal többen tudnak a D-vitamin szerepéről. Van azonban egy nyomelem, amiről kevesebbet hallani, pedig szintén fontos eszköz a védekezésben. A szelén szedését minden betegem számára javasolni szoktam – mondja Prof. Balázs Csaba. „Betegeim körében elsősorban hormonális problémák – pajzsmirigy rendellenességek, női és férfi meddőség – kapcsán merül fel a szelén szedése, ám egyéb betegségek kiegészítő terápiájában és prevenciójában is hasznos eszköznek tartom. A szelén pótlás segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, antioxidánsként pedig a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, a stroke, az asztma, a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások kockázatát is csökkentheti.”

 

Az influenza ellen is hasznos a szelén

 

Számos kedvező tulajdonsága mellett, a téli időszakban leginkább a szelén antivirális hatását élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján az influenzajárvány Európa azon országaiban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. „Európa országainak nagyobb részében, így hazánkban sem elegendő a talaj szeléntartalma. A szelénben legszegényebb skandináv országokban erre a problémára már megoldás is született: különböző módszerekkel érték el, hogy az ott termesztett növények, és az arra épülő táplálékláncban a szelénhiányt kiküszöböljék.”

 

Így juthatunk természetes szelénhez

 

Szelén a legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vörös húsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek – elsősorban a vaj -, a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, sörélesztő és a teljes kiőrlésű gabonafélék. A brokkoli különösen sok szelént tartalmaz.

 

Csak akkor és csak annyit, amit a szervezetünk feltétlenül igényel

 

Mivel azonban az étrendünk gyakran nem tartalmazza napi szinten a felsorolt élelmiszereket, illetve a talaj alacsony szeléntartalma miatt az egyes ételek szeléntartalma nem éri el a szükséges napi mennyiségét, érdemes táplálékkiegészítőként fogyasztani, meghatározott mennyiségben. A szelén nagy dózisban mérgező hatású, ezért nagyon fontos, hogy betartsuk az orvos által felírt napi dózist. „Meg kell találnunk tehát azt a tartományt – általában 150-200 ug/nap – amelytől kedvező hatás várható, azonban a dózis függ a beteg állapotától, az indikációtól: a kritikus állapotban lévő betegeknek ennél lényegesen nagyobb dózisra van szükségük. Az optimális hatás érdekében a napi szükséges mennyiséget személyre szabottan javasolt beállítani: csak akkor és csak annyit, amit a szervezetünk feltétlenül igényel.”

 

 

(Forrás: PatikaMagazin)



Hasonló cikkek

Amikor minden lépés fáj: mit tehetünk a száraz, repedezett sarok ellen?

A száraz, érdes sarok eleinte többnyire csak esztétikai kellemetlenség. Ha azonban nem foglalkozunk vele, a megvastagodott bőr berepedezhet, a repedések pedig egyre mélyebbé és fájdalmasabbá válhatnak. A rendszeres lábápolás sok esetben otthon is elegendő lehet, a gyógyszertárakban pedig többféle készítmény közül választhatunk a száraz, megvastagodott bőr ápolására. Nem mindegy azonban, mit és hogyan használunk!

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 09. 24.

Ne várjuk meg az első náthát! – Így készítsük fel szervezetünket az őszi vírusszezonra – II. rész

Az előző részben már kifejtettük, hogy hogyan készítsük fel szervezetünket az előttünk álló hónapokra a vitaminok tekintetében, most pedig folytatjuk a sort, hiszen testünknek másfajta „erősítésre” is szüksége van.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 09. 24.

Ne várjuk meg az első náthát! – Így készítsük fel szervezetünket az őszi vírusszezonra – I. rész

Szeptemberben újra megtelnek az iskolák, óvodák és munkahelyek, egyre több időt töltünk zárt térben, és lassan megkezdődik a légúti fertőzések szezonja is. Ilyenkor sokan kezdenek „immunerősítő kúrába”, vitaminokat vásárolnak, vagy valamilyen gyors megoldást keresnek a betegségek kivédésére. Az immunrendszer azonban nem egy kapcsoló, amit egyetlen készítménnyel magasabb fokozatra állíthatunk. Szeptember viszont valóban jó alkalom arra, hogy felkészítsük szervezetünket az előttünk álló hónapokra – csak érdemes tudni, mi az, ami valóban számít.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 09. 24.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom