Egy friss kutatás szerint fiatalabb betegeknél a stroke akár az első tünete is lehet a koronavírus-fertőzésnek. A koronavírus olyan cerebrovaszkuláris (agyi erekhez kötődő) eseményeket válthat ki, mint például a stroke. Azokban az amerikai régiókban, ahol magasabb volt a fertőzöttek száma, ott stabil vagy megnövekedett számú ismeretlen eredetű stroke-kal diagnosztizált betegekről számoltak be. Olyan betegekről, akiknél nem találtak stroke kialakulásához vezető tipikus kiváltó tényezőt– vagyis nem volt előjele a stroke-nak. Azóta már számos hasonló esetről számoltak be világszerte.
A stroke egy összefoglaló kategória, melyet az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okoz, aminek következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei kevésbé egyértelműek lehetnek.
Agyi érelzáródást, ún. iszkémiás stroke-ot, vagy a keringési rendszerben máshol (szívben, nagyobb artériákban) képződő, majd onnan a véráramba kerülő vérrög, vagy helyileg az érfalon kialakuló felrakódás, plakk okoz. A stroke hazánkban hozzávetőlegesen 40–50 ezer embert érint évente, Európában pedig a harmadik leggyakoribb a halált kiváltó tényezők között. Attól függően kezelhető a stroke, hogy melyik típusáról van szó. Az iszkémiás stroke esetén (ilyenkor az agyi eret vérrög blokkolja) az érelzáródást gyógyszerrel kezelik, a vérzéses stroke előfordulásakor pedig akár sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
A stroke jól felismerhető tünetekkel jelentkezik: hogyha az arc egyik felének elernyedését, a száj lecsüggedését vagy a végtagok elzsibbadását észleljük, esetleg előjel nélkül kialakuló erős fejfájással, kommunikációs nehézségekkel, beszéd- vagy látászavarral küszködünk, ne várjunk a tünetek elmúlására.
Ha valaki egyszer már átesett stroke-on, sajnos fennáll az esélye, hogy a probléma ismét fellép. Ha valakinél magas a kockázata annak, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetében – pl. pitvarfibrillációja van – véralvadásgátló terápiával csökkentheti a stroke kialakulásának lehetőségét. Az innovatív készítményeknek köszönhetően ma már elérhetők olyan terápiák amiket elegendő naponta egyszer, szájon át alkalmazni.
A kutatás eredményét tekintve megállapították, hogy a koronavírust a stroke új okának vagy rizikófaktorának kell tekintenünk. Legalábbis, a stroke-ban szenvedő betegeket fontos tesztelni, hogy megfertőződtek-e az új típusú koronavírussal, főleg ha fiatalok (50 évesnél fiatalabbak) még a COVID-19 jellemző légzési tüneteinek hiányában is.2
A járvány idején sokan félnek segítséget kérni és szakemberhez fordulni, és ahogy mindannyiunknak, a stroke-on már átesett betegeknek is nehéz érzelmekkel, kell megküzdeniük ezekben a bizonytalan időkben. Érdemes rutint vezetni életünkbe és hasznos szokásokat kialakítani, mint rendszeres pihentető alvás vagy egészséges, gyümölcsökkel és zöldségekkel gazdagított étkezés. A társas interakció és a családunktól, barátoktól kapott érzelmi támogatás nagy segítséget nyújthat például a szorongás enyhítésében.1
Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az árulkodó jeleket, ügyeljünk lelki egészségünkre is, különösen egy ilyen rendhagyó időszakban. Kérjük szakorvos segítségét és rendszeresen konzultáljunk a további lépésekről!
(Forrás: PatikaMagazin)
2021. október 19.
