Krónikus légúti betegség esetén a légutak állandó gyulladásban vannak, emiatt a betegek több különböző, mások számára ártalmatlan tényező miatt is rosszabbul érezhetik magukat. A gyulladt légutak érzékenyebben reagálnak a külső hatásokra: erősebb illatok, pollenek, dohányfüst vagy hideg levegő belélegzése – különösen, ha intenzív testmozgással párosul – is rohamot provokálhat. A hideg levegő belégzése szűkítheti a légutakat, ami fokozott ziháláshoz és légszomjhoz vezethet.
A kültéri levegőszennyező anyagok tartalmazhatnak füstöt, port és különböző gázokat.
Az Environmental Health folyóiratban közölt, 2016-ban 168 COPD-ben szenvedő ember bevonásával végzett kutatás során a kutatók megállapították, hogy még a levegőszennyező anyagok rövid távú expozíciója is növelheti a COPD fellángolásának kockázatát.
Az Egyesült Államokban végzett több kutatás is igazolta, hogy a forgalmas főutak mellett élő gyerekeknél gyakrabban alakul ki asztma. A légszennyezettség a már meglévő betegség esetén is rontja a tüneteket. Az európai adatok hasonlóan riasztók, az asztmás megbetegedések harmadát a légszennyezettség okozza.
Már meglévő asztma esetén télen elsősorban a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat: köhögési rohamok, nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén.
A légzőszervi fertőzések, például a megfázás vagy influenza is fokozhatják a krónikus légúti betegségek tüneteit. A fokozott váladéktermelődés, és a betegség következtében erősödő légúti gyulladás megnehezíti a légzés.
Esős napokon a magas páratartalmú, sűrű és nedves levegő belélegzése megerőltető lehet a légúti betegek számára, emiatt fáradékonyság és légszomj is jelentkezhet. Ha a levegő nemcsak kint, de a lakáson belül is párás, az további problémákhoz vezethet.
A lakásban tartósan 60% feletti páratartalom kedvező feltételeket biztosít a penészgomba és a poratka megjelenésének. Ezek egészséges embereknél is növelhetik az allergia kialakulásának esélyét, és gyakoribb légúti betegségeket okozhatnak. A krónikus légúti betegek tüneteit is súlyosbítják, különösen allergiás asztma esetén.
„Ha a téli hónapokban a tüneteink rosszabbodnak, gyakori nehézlégzés, légszomj, köhögő rohamok jelentkeznek, gyakrabban kell használni a gyors hatású inhalátorokat, forduljunk orvoshoz! Ne várjuk meg, míg a panaszok súlyosbodnak, vagy esetleg súlyos légzési elégtelenség, asztmás roham alakul ki. A gyógyszeres kezelés módosításával és néhány változtatással meg tudjuk előzni az állapotromlást.”
(Forrás: Tüdőközpont / Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
