Az allergia nem múlik el és kezelés nélkül rosszabbodhat
Ha az előző évben, augusztus és október körül a parlagfű miatt allergiás tünetei jelentkeztek, akkor ebben az évben is számíthat rá, hogy az allergén növény virágzását a szervezete jelezni fogja. Tüsszögés, orrfolyás, szem- és orrviszketés, orrdugulás a parlagfű allergia legjellemzőbb tünetei, de sokan egyéb szemtünetekkel, például allergiás kötőhártya-gyulladással is küzdenek, és az ekcémás bőrpanaszok is rosszabbodhatnak a pollenszezonban. Az allergiás tünetek nem múlnak el, sőt, kezelés nélkül rosszabbodnak, további allergiák jelenthetnek meg és asztma is kialakulhat. Ha tehát már tavaly is jelentkeztek a panaszai, idén ne mulassza el allergológus felkeresését!
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ez attól függ, hogy milyen kezelést szeretnénk alkalmazni allergia ellen. Az egyik lehetőség, a tüneti terápia, ez antihisztamin tabletta, különböző orrspray, esetleg szemcsepp használatát jelenti. Ezeket a készítményeket akkor kell elkezdeni használni, amikor a parlagfű pollenek megjelennek a levegőben. Figyelni kell tehát az aktuális pollenjelentést, mivel a növény pollenszórása az időjárás függvényében eltolódhat, és ha azt látjuk, hogy emelkedik, esetleg már enyhébb tüneteink is jelentkeznek, használjuk a felírt készítményeket. Ilyen esetben tehát az allergológust június-július hónapokban is felkereshetjük.
Ha azonban nem tüneti, hanem tartós kezelést szeretnénk parlagfű allergia ellen, akkor még ebben a hónapban szükséges allergén immunterápiás kezelést végző allergológussal egyeztetni. Az allergén immunterápia az immunrendszer működését képes úgy áthangolni, hogy az allergén jelenléte ne okozzon tüneteket. Már a következő nyarunkat is kevésbé fogja meghatározni a parlagfű allergia, a kezelés hatására ugyanis már az első évben is jelentősen csökkennek az allergiás panaszok. 3-5 éves kezeléssel akár 10-12 évre is megszabadulhatunk az allergiás tünetektől, ám ezt a típusú kezelést a parlagfű szezon előtt 2 hónappal korábban, vagyis legkésőbb májusban kell kezdeni.
Forrás: PatikaMagazin
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
