A hepatitis A az egyik legelterjedtebb vírusfertőzés a világon. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint 1,4 millió új hepatitis A fertőzés fordul elő évente. Magyarországon néhányszáz beteget regisztráltak 2000-es évek elején, ugynakkor a tavalyi esztendőben összesen 1074 hepatitis A fertőzöttet diagnosztizáltak, hétszer többet, mint a korábbi évek jellemző kumulatív középértéke. Tavaly országosan összesen 1404 hepatitis eset fordult elő, ezzel majdnem háromszorosára ugrott a sárgasággal járó megbetegedések száma 2012-höz képest (574). Elsősorban a hepatitis A fertőzések száma emelkedett, a hepatitis B és C előfordulása nem nőtt szignifikánsan. A hepatitis A fertőzések gócpontjai lehetnek az iskolák és az óvodák, hiszen a gyerekek a higiénés szabályokat kevésbé tartják be. Ezen túl a tömegközlekedés során, közintézményekben és közterületeken, nyilvános mosdókban is könnyebben megfertőződhetünk. A vírus sárgasággal járó májgyulladást okoz, amelyet gyakran kórházban kezelnek.
A kórokozó szájon át, széklet útján terjed, de a fertőzést közvetíthetik mosatlan zöldségek, gyümölcsök, fertőzött élelmiszerek, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött ételek, vagy szennyezett víz.
Az alapvető higiénés rendszabályok betartásával ugyan csökkenthetjük a hepatitis A vírussal történő megfertőződés esélyét, azonban biztos és hosszú távú védelmet védőoltással szerezhetünk. A hepatitis A fertőzés legjellegzetesebb tünete a sárgaság, azonban fejfájás, hányinger, étvágytalanság, fáradékonyság, izom-, ízületi fájdalom, sötét színű vizelet, agyag színű széklet is a betegségre utalhat. A tünetek 15-50 nappal a fertőzést követően jelentkeznek. Az A típusú májgyulladás általában magától gyógyuló betegség, de akár több hetes kórházi kezeléssel is járhat, ésa tünetek hónapokig is elhúzódhatnak.
A hepatitis A ellen védőoltással védekezhetünk a legbiztosabban, a két adag vakcina felvételével több mint 30 évre szóló védettség érhető el. Mivel a hepatitis A elleni vakcina nem szerepel a kötelező védőoltások között, így minden esetben az egyén felelőssége, hogy magát és gyermekeit megvédje.
A hepatitis A és B ellen kombinált védőoltás is létezik. A teljes kombinált oltási sor felvételével több évtizedre szóló védettség érhető el mind az A és B típusú vírushepatitis ellen. Mivel 1999 óta Magyarországon kötelezően oltják a 13 éves fiatalokat a hepatitis B vírus ellen, így a jelenleg 29 évesnél idősebb, illetve a 13 évesnél fiatalabbak átoltottsága alacsony, ezért ők fokozotabban ki vannak téve a megbetegedés veszélyének.
Magyarországon évente több százan fertőződnek hepatitis B vírussal annak ellenére, hogy a hepatitis B ellen már 1999 óta kötelezően oltják a 13 éveset. A hepatitis vírusok közül a hepatitis B jelenti a legnagyobb problémát a világon, hiszen a tizedik vezető haláloknak számít globálisan, illetve tízszer könnyebben elkapható, mint a mindenki által rettegett AIDS vírusa. A hepatitis B betegség a fertőzöttek 10 %-ánál krónikussá válik, és májzsugort, májrákot okoz.
A hepatitis B vírus vérrel és különböző testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, akár apróbb, vérzéssel járó sérülések, fertőzött olló és borotva, piercing, tetováló tű, pedikűr vagy manikűr. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A vírus veszélyeztetheti azokat a túristákat, akik olyan országba utaznak, ahol nagyon magas arányban fordulnak elő vírushordozók, illetve a szabad szexuális életet élőket, a hepatitis B betegek családtagjait és közeli hozzátartozóit, a droghasználókat, az egészségügyi dolgozókat, a veszélyes munkát végzőket (rendőrök, tűzoltók, katonák stb.).
A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap, de akár 180 nap is eltelhet . A hepatitis B a májat támadja meg, és akut valamint krónikus betegséget is okozhat. A tünetek néhány héttel a fertőzés után jelentkeznek: sárga bőr és szemfehérje, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi fájdalom. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is jelen lehetnek. A hepatitis B fertőzés az esetek 10%-ban krónikussá válik, amely májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.
Az Egészségügyi Világszervezet programja szerint a világ legtöbb országában szeretnék a nemzeti oltóprogram részévé tenni a hepatitis B elleni védőoltást, amely az egyetlen biztonságos módja a betegség elleni védekezésnek. Magyarországon 1999 óta kötelezően oltják a 13 éves iskolásokateket. A hepatitis B elleni vakcinát 1982-ben fejlesztették ki, így biztonságossága bizonyított, és 95%-ban hatásos a hepatitis B fertőzés ellen. A védőoltás születéstől adható. A három adagos oltási sor felvételével életreszóló védettség érhető el. A hepatitis B elleni védőoltás kortól és nemtől függetlenül mindenkinek ajánlott, különösen abban az esetben, ha azt fiatalon nem kapták meg a kötelező oltási program keretébenban.
(Forrás: Galenus)
Az ősz sokak számára a meghitt hangulatot, a színes faleveleket és a hűvös reggeleket jelenti. Másoknak viszont az állandó tüsszögést, orrfolyást és könnyezést. Az őszi szezonális allergiák leggyakoribb kiváltói a parlagfű, üröm és más pollenek, valamint a nedves levelek között megjelenő penészgombák. Ezek nemcsak nappali kellemetlenséget, hanem nyugtalan éjszakákat és romló életminőséget is okozhatnak.
A szeptember nemcsak a szilva és a szőlő hónapja, hanem ekkor érik be az egyik legkedveltebb, édes és zamatos gyümölcsünk, a körte is. Bár talán kevésbé látványos, mint a szőlő vagy a gránátalma, tápértéke és jótékony hatásai miatt viszont igazi kincsnek számít a mindennapi étrendben.
Az ősz beköszöntével egyre több időt töltünk zárt térben, a hőmérséklet ingadozik és a szervezetünket is jobban érik a fertőzések. Ez az időszak különösen megterheli az immunrendszert, ezért ilyenkor kiemelten fontos az egészséges táplálkozás, a pihenés és a természetes immunerősítés.
