Barion Pixel
  

„Fáradtság januárban” – mikor érdemes vasat / pajzsmirigyet megnézetni?



Januárban nagyon sokan érzik úgy, hogy „nem töltődnek vissza”: rövidebbek a nappalok, gyakran felborul az alvásritmus, kevesebb a mozgás, több a stressz, és a téli fertőzésekből való felépülés is elhúzódhat. Ez önmagában még nem kóros.

A kérdés inkább az, mikor érdemes továbblépni, és laborral kizárni a gyakori, kezelhető okokat, például vashiányt vagy pajzsmirigy-alulműködést.

 

1) Mikor „normális” a januári fáradtság – és mikor gyanús?

 

Gyakran életmóddal magyarázható, ha

       főleg délután/este fáradtabb, de reggel elfogadhatóan indul,

       pihenéssel valamennyit javul,

       nincs mellette új, egyértelmű testi tünet,

       1–2 hét alatt lassan rendeződik.

Inkább kivizsgálást érdemes kérni, ha

       2–3 hete vagy tovább fennáll és nem javul, vagy romlik,

       a munkát, koncentrációt, napi feladatokat is érdemben rontja,

       társul hozzá testsúlyváltozás, hangulati változás, szapora szívverésérzés, légszomj vagy egyéb új tünet.

 

2) Mikor érdemes „vasat nézetni”?

 

A vashiány nem csak vérszegénység (alacsony hemoglobin) formájában jelentkezhet: létezik vashiány vérszegénység nélkül is, ami okozhat fáradtságot, koncentrációromlást, nyugtalan lábat, hajhullást.

Vashiány gyanúját erősíthetik az alábbi tünetek

       fáradtság, energiahiány

       légszomj

       szívdobogásérzés

       sápadtság

       fejfájás
és kevésbé tipikusan: hajhullás, szájzugi sebek, kanálköröm, nyugtalan láb, illetve pica (nem étel jellegű dolgok kívánása, pl. jég).

Kockázati helyzetek, amikor különösen indokolt rákérdezni

       erős vagy elhúzódó menstruáció, friss szülés,

       várandósság,

       húsmentes/vegán étrend vagy tartósan egyoldalú táplálkozás,

       rendszeres véradás,

       gyomor-bélrendszeri panaszok, ismert felszívódási probléma,

       férfiaknál vagy posztmenopauzában jelentkező, újonnan kialakuló vashiány (ilyenkor a háttérok célzott keresése különösen fontos).

Milyen vizsgálatot érdemes kérni?

A háziorvosi gyakorlatban tipikusan:

       teljes vérkép (FBC/CBC) – vérszegénység, vörösvérsejt-indexek,

       ferritin (vasraktárak),

       kétség esetén transzferrin-szaturáció (TSAT), és gyakran CRP az értelmezéshez.

Miért nem elég néha csak a ferritin?
A ferritin gyulladás/inflammáció esetén „ál-normális” vagy magas is lehet. A 2025-ös NHS-es ferritin-útmutató kiemeli: ha kétség van, TSAT segít, és 16% alatti TSAT vashiány irányába mutat; a CRP pedig támogathatja az értelmezést.

Fontos: ne kezdjen el „rutinból” vasat szedni

A vas mellékhatásokat okozhat (gyomorpanaszok, székrekedés), és a vashiány mögötti okot (például vérvesztést) is fontos megtalálni. Az NHS külön is figyelmeztet, hogy a vas túladagolása gyermekeknél életveszélyes lehet, ezért a vastartalmú készítményeket mindig biztonságosan tárolja.

 

3) Mikor érdemes „pajzsmirigyet nézetni”?

 

A pajzsmirigy-alulműködés tünetei sokszor általánosak (tehát könnyen összekeverhetők más állapotokkal), ezért a diagnózis alapja a labor.

Pajzsmirigy-alulműködésre utalhat például

       fáradtság

       fázékonyság

       székrekedés

       száraz bőr

       lehangoltság, „lassultságérzés”, feledékenység

Kockázati helyzetek, amikor különösen indokolt rákérdezni

       nőknél, és a kockázat nő várandósság után és menopauza körül,

       idősebb életkorban,

       más autoimmun betegség esetén,

       bizonyos gyógyszerek szedése mellett (pl. lítium, amiodaron).

 

4) Gyors döntési segítség: vas, pajzsmirigy – vagy „más irány”?

 

Érdemes vas irányába gondolkodni, ha:

       fáradtság mellett sápadtság, légszomj, szívdobogásérzés,

       hajhullás, nyugtalan láb, szájzugi panasz,

       erős menstruáció / friss szülés / véradás / egyoldalú étrend is jelen van.

Érdemes pajzsmirigy irányába gondolkodni, ha:

       fáradtság mellett fázékonyság, száraz bőr, székrekedés,

       súlygyarapodás, rekedtség, lassultságérzés,

       autoimmun háttér vagy családi előzmény felmerül.

És ne feledje: a tartós fáradtságnak sok más oka is lehet (alváshiány, stressz, fertőzés utáni állapot, cukoranyagcsere-problémák, vitaminhiányok, gyógyszermellékhatás stb.), ezért a háziorvos gyakran tágabb labort is javasolhat a tünetek alapján.

 


Tetszett a cikk?
 

2026. január 26.

Hasonló cikkek

Alvásjavítás 10 lépésben: mit próbáljon ki patikai készítmény előtt

Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Bélflóra és immunrendszer: mit tud a probiotikum, és mit nem?

Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

„Téli ekcéma” – mitől rosszabbodik, és milyen ápolás segít

A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom