Pókcsípések nyáron – Mire figyeljünk, mennyire veszélyesek és mit tehetünk ellenük?
Ma azzal fogunk foglalkozni, hogy vajon mennyire veszélyes a pókcsípés?
2025. 07. 15.
A legyeket nincs ember, aki szeretné (szerintem). E rovar nagyon idegesítő, mert amint itt a jó idő, szinte lehetetlennek tűnik, hogy elhatárolódjunk tőlük. Csak jönnek és jönnek az újabb és újabb legyek, rászállnak válogatás nélkül mindenre, ami csak körülöttünk látható (vagy rajtunk) és többségük számos betegséget is terjeszt.
A világon számtalan fajtája létezik, melyek közel százféle betegséget adnak át embernek és állatnak egyaránt. Mi, Magyarországon a leggyakrabban a házi léggyel (Musca domestica), a kis házi léggyel (Fannia canicularis) és az istállóléggyel (Stomoxys calcitrans) találkozhatunk.
Azon túl, hogy a légy nagyon idegesítő, jelentős veszteségeket is tud okozni a gazdaságokban: befolyásolja a haszonállatok teljesítményét és növekedését. Ha ugyanis nagyon sok légy piszkálja az állatokat, akkor azok nyugtalanok lesznek, s enni sem lesz kedvük. Biztos mindenki látott már olyan tehenet, amelyik rázta a fejét, csapkodott a farkával, s dobbantott a lábával, hogy elűzze a legyeket. Közben persze már enni sincsen kedve, se ideje.
A szarvasmarhákat leggyakrabban a bökőlégy zaklatja. Akár ezer rovar is előfordulhat egy állat testén! A bőkőlégy egyébként – gondos anyaként – százasával (vagy ezrével) rakja le petéig a friss trágyába. A peték az áttelelés után tavasszal bújnak elő a trágyával fedett termőföldben, immár kifejlett állatként, s igazi vérszívóként kezdik el pályafutásukat: Szívják az állatok vérét, s e művelet közben – természetesen – irritálják is őket. A szívás helyén lévő seb újabb legyeket vonz, és a szegény gazdaállatot rövid idő után egy percre se hagyják békén a szárnyas rovarok.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/08/04/forro-nyarak-halkan-zummogo-gyilkosa-a-legy/
