A legyeket nincs ember, aki szeretné (szerintem). E rovar nagyon idegesítő, mert amint itt a jó idő, szinte lehetetlennek tűnik, hogy elhatárolódjunk tőlük. Csak jönnek és jönnek az újabb és újabb legyek, rászállnak válogatás nélkül mindenre, ami csak körülöttünk látható (vagy rajtunk) és többségük számos betegséget is terjeszt.
A világon számtalan fajtája létezik, melyek közel százféle betegséget adnak át embernek és állatnak egyaránt. Mi, Magyarországon a leggyakrabban a házi léggyel (Musca domestica), a kis házi léggyel (Fannia canicularis) és az istállóléggyel (Stomoxys calcitrans) találkozhatunk.
Azon túl, hogy a légy nagyon idegesítő, jelentős veszteségeket is tud okozni a gazdaságokban: befolyásolja a haszonállatok teljesítményét és növekedését. Ha ugyanis nagyon sok légy piszkálja az állatokat, akkor azok nyugtalanok lesznek, s enni sem lesz kedvük. Biztos mindenki látott már olyan tehenet, amelyik rázta a fejét, csapkodott a farkával, s dobbantott a lábával, hogy elűzze a legyeket. Közben persze már enni sincsen kedve, se ideje.
A szarvasmarhákat leggyakrabban a bökőlégy zaklatja. Akár ezer rovar is előfordulhat egy állat testén! A bőkőlégy egyébként – gondos anyaként – százasával (vagy ezrével) rakja le petéig a friss trágyába. A peték az áttelelés után tavasszal bújnak elő a trágyával fedett termőföldben, immár kifejlett állatként, s igazi vérszívóként kezdik el pályafutásukat: Szívják az állatok vérét, s e művelet közben – természetesen – irritálják is őket. A szívás helyén lévő seb újabb legyeket vonz, és a szegény gazdaállatot rövid idő után egy percre se hagyják békén a szárnyas rovarok.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/08/04/forro-nyarak-halkan-zummogo-gyilkosa-a-legy/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
