Gyógyító növényeik: A vadgesztenye

Eredete:

A vadgesztenye (bokrétafa, lógesztenye, Aesculus hippocastanum) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó szappanfafélék (Sapindaceae) családjának egyik legismertebb nemzetsége. A vadgesztenye Délkelet- Európában honos, Magyarországon díszfaként ültetett, 25m magasra is megnövő fa.

Felhasználása régen:

Európa nyugatibb részébe a törökök hozták be a 16. században, akik a növény magját lovak etetésére és köhögésük csillapítására használták. Megfigyelték, hogy a vadgesztenyével etetett állatok gyorsabban kigyógyulnak a légúti fertőzésekből. Később már tudatosan adták a vadgesztenyét a légúti betegségekben szenvedő lovaknak. Ezért is hívják népi nyelven lógesztenyének.

Ha mi, emberek, készítenénk magunknak a vadgesztenyéből egy teát bronchitis ellen, mérgezést kapnánk, mivel a szaponin tartalma számunkra túl magas. Ennek ellenére régen a vadgesztenye leveleiből készítettek teát a népi gyógyászatban légúti megbetegedésekre. A felhasználásnak ez a módja azonban manapság alig jellemző, és mérgező volta miatt nem is nagyon ajánlott.

A vadgesztenye bekerült az európai népi gyógyászatba, ahol a különböző korképek kezelésére elsősorban a fa kérgét használták. A modern fitoterápia viszont a vadgesztenye magját hasznosítja a krónikus vénás elégtelenség panaszainak enyhítésére. Már a 19. századból származó tudományos leírásokból is tudhatjuk, hogy hatóanyagai szaponin-glikozid szerkezetűek.

Felhasználása ma:

A vadgesztenye magjából vizes-alkoholos kivonás, majd tisztítás során állítják elő a gyógyszerek, gyógytermékek alapjául szolgáló szaponinfrakciót. Oldékonyságuk szerint a szaponinok három különböző, több vegyületet tartalmazó frakcióra választhatóak szét.

Gyógyászati szempontból a béta-eszcint tartalmazó frakció a legjelentősebb. A vadgesztenyemag hatásai ehhez az anyaghoz köthetőek, egyes vizsgálatok szerint a béta- eszcin hatása flavonoidokkal fokozható, melyek szintén megtalálhatóak a növényben. A készítmények a mag vizes-alkoholos, béta-eszcinre standardizált kivonatát tartalmazzák.

A béta-eszcin egyik kedvező hatása a kapillárispermeabilitás csökkentése, mely az ödéma mérséklésével ár. A panaszok csökkenéséhez a vénák tónusának fokozása is hozzájárul. Ezen tulajdonságai miatt kiválóan alkalmazható vénás betegségek enyhítésére. A vadgesztenyemagból belsőleges és lokálisan, külsőleg alkalmazható termékek is készülnek. A krémek, kenőcsök a vénás panaszokon kívül zúzódások gyógyítására is alkalmazhatók, hiszen gyulladáscsökkentő hatása is van.

Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!