De melyek is ezek?
Tömegközlekedési eszközök
Az utazás alatt egy méteren belül tartózkodni egy szemlátomást beteg, köhögő, tüsszentő emberrel szemben feltétlenül fertőzést okozhat.
MIT TEHETÜNK?
A meghűléses időszakban minél távolabb helyezkedjünk el a többi utastól. Ha ez (pl. csúcsidőben) nem lehetséges, próbáljunk félrehúzódni, de semmiképp ne forduljunk szembe a betegnek látszó utassal.
Bankjegyek és pénzérmék
A bankjegyek és pénzérmék kézről kézre járnak, naponta számos alkalommal, így nagy vírushordozók. Svájci kutatók kimutatták, hogy pl. az influenzavírus 17 napig életképes marad a bankjegyeken!
MIT TEHETÜNK?
Amikor pénzhez nyúltunk, ne érintsük a szánkat, az orrunkat az ujjunkkal, ne dörzsöljük a szemünket a kezünkkel. Amint tehetjük, azonnal mossunk kezet pénzhasználat után.
Kézfogás, puszi
Megszorítani egymás kezét (kivéve kötelező bemutatkozáskor stb.), vagy kölcsönösen puszit adni üdvözlésképpen – általában nem tanácsos, mert általuk a vírusok sokasága adható át, különösen a gyakoribb megbetegedésekkel járó, téli időszakban.
MIT TEHETÜNK?
A fertőzés szempontjából „veszélyes” időszakokban kerüljük ezeket az üdvözlési formákat – inkább kissé bólintsunk és mosolyogjunk helyette… Szükség esetén a puszi elmaradása miatt hivatkozhatunk meghűlésre is.
Mobiltelefon, tablet, laptop és társaik
Ezeket az eszközöket a kórokozókat hordozó ujjainkkal működtetjük, ami ráadásul vékony zsírréteget képez a kijelzőkön, és így kedvez a vírusok terjedésének. Emiatt kedvenc mobilunk, laptopunk, tabletünk stb. rendkívül szennyezettnek tekintendő. Ugyanez vonatkozik a számítógép klaviatúrájára, és minden, kollektíven használt eszközre, amely szállítja, következésképp terjeszti a vírusokat.
MIT TEHETÜNK?
Ezeket a tárgyakat legalább hetente (a mobiltelefont naponta) tisztítsuk meg hidroalkoholos kendővel, és használatukkor mossunk kezet. De még gyakrabban, ha beteg van a közelünkben.
Nyers élelmiszerek
A gasztrovírusokat (nyers) élelmiszerek hordozhatják, és megfertőzhetik az ételkészítőket, azután a fogyasztókat. De fordítva is igaz: a szakács, ha vírushordozó, megfertőzheti az általa kezelt élelmiszereket, és a vírusok átkerülhetnek a vendégekre.
MIT TEHETÜNK?
Főzés előtt mindig alaposan mossunk kezet, és rendkívül alaposan mossuk meg az ételek nyers hozzávalóit is. A főzés végén szintén gondosan mossuk meg a használt konyhai eszközöket (különösen a vágódeszkát), azután ismét a kezünket.
Zsebkendők
Amikor a szánkhoz emeljük a kezünket a zsebkendőnkkel, vírusok milliói vándorolnak a tenyerünk felé. És hamarosan másutt is megtelepednek. Egy jó tanács: felejtsük el a textil zsebkendőt, mert igazi vírusbombák a kezünkben! Csak papír zsebkendőt használjunk, azt is tekintsük egyszer használatosnak.
MIT TEHETÜNK?
Minden egyes tüsszentés/orrfújás után kötelező a kézmosás, miután a papír zsebkendőt kidobtuk a szemétbe.
Forrás: Galenus
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
