Barion Pixel
  

Hajszálon függ...



A hajunk állandóan nő: ezt a folyamatot a genetika és a hormonok szabályozzák. A hajszálaink 85 százaléka növekedési (anagén), igen kicsi hányada átmeneti (katagén), 15 százaléka pedig nyugalmi (telogén) fázisban van éppen. A növekedési szakasz 2–6 éve alatt a hajszál folyamatosan fejlődik. A néhány napig tartó átmeneti szakaszban a hajhagyma leválik a hajszemölcsről. Fokozatosan a felszínre kerül, majd elsorvad. A nyugalmi fázisban a hajhagyma életfunkciója már megszűnt. A hajszál ekkor még a tüszőben van, de már nem nő. 3-4 hónap után kihullik, és új növekedési fázis veszi kezdetét. Az tehát, hogy a gyakori vágással serkenthetjük a hajnövekedést, tévhit, hiszen a hajunk látható része már nem él.

 

Hajhullás általában

 

Mintegy 100-150 ezer hajszálunk van. Teljesen normális, ha naponta ennek ezredrésze, tehát 100-150 szál kihullik, miközben újak nőnek.

Ha azonban ennél több hajszálat veszítünk el egy nap, az arra utal, hogy ez a természetes ciklus felborult. A hajhullásnak sokféle oka lehet: valamilyen szervi betegség, vas- és vitaminhiány, a mandula vagy a fogak gyulladása, a hormonális egyensúly felborulása, különféle sugárzások (nap, röntgen, UV), kemoterápia, fogyókúra, anyagcserezavarok, vérkeringési rendellenesség, menopauza – és természetesen a stressz is ebbe a sorba tartozik.

 

A hajhullás eredménye

 

Ha a kihullott hajszálak helyén – átmenetileg vagy végleg – nem nő új, akkor kopaszodásról beszélünk.

A kopaszodás lehet diffúz (szétszórt), ami azt jelenti, hogy általában ritkásabb lesz a hajunk. De az is előfordulhat, hogy foltokban, egy-egy körülhatárolható területen veszítünk el sok hajszálat.

Jellegzetes még az androgén vagy férfias típusú kopaszodás is, amely homloktáji vagy a fejtetőn jelentkező hajritkulással jár. Bár alapvetően a férfiakra jellemző, a nőknél is előfordulhat! Ennek a típusú hajhullásnak az az oka, hogy a hajhagymák receptorai érzékenyebbé válnak a szervezetben előforduló tesztoszteronra. A nőknél ez hormontartalmú készítmények szedésével könnyebben orvosolható.

 

Stressz okozta hullás

 

A stressz okozta hajhullásnak két típusa van:

 

1.Telogén effluvium

A telogén típusú hajhullás azzal jár, hogy a hajhagymák idő előtt a nyugalmi fázisba kerülnek, azaz nem nőnek tovább, majd kihullanak. Ez a probléma gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, s leginkább a 30-50 éves korosztályra jellemző. A háttérben többnyire egy egyszeri, nagy, érzelmi-lelki megterhelés áll, de az érintett hajszálak nem rögtön, csak egy-két hónap elteltével hullanak ki. Nem szabad túlzottan megijedni (ne éljük bele magunkat az újabb stresszhelyzetbe!), fő a türelem: további néhány hónap alatt a hajszálak visszanőnek.

Ez a típusú hajhullás általában diffúz, azaz a teljes hajas fejbőrön, egységesen jelentkezik, miközben a megmaradó hajszálak vastagsága nem változik.

 

2.Alopecia areata

A betegség gyulladásos eredetű. Kialakulása nem ismert pontosan, de feltételezhető az öröklött autoimmun hajlam, amelyhez érzelmi stressz társul. A hajhullás jól körülhatárolható foltokban jelentkezik, leggyakrabban a halántékon vagy a tarkón, de a testszőrzet egy része is kihullhat. Az idő előtt távozó hajszálakat a szakirodalom felkiáltójelhez hasonlítja: rövidek, alsó részük pedig elvékonyodik, gyökerük hiányzik.

A haj fél év eltelte után többnyire újra kinő.

 

Menjünk orvoshoz!

Fontos, hogy mindig vizsgáltassuk ki magunkat, és tisztázzuk a hajhullás okát! Ha szervi okról van szó, elsősorban az alapproblémát kell kezelni, és ezt jobb, ha szakorvosra bízzuk. Ha pedig valóban a stressz áll a háttérben, itt az ideje, hogy elsajátítsunk valamilyen relaxációs technikát!

 

(Forrás: PatikaTükör - Dudics Emese)


Tetszett a cikk?
 

2018. február 13.

Hasonló cikkek

Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban

Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?

A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

Influenzaoltás: Kiknek és miért érdemes beadatni?

Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 10. 23.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!