Nemrég szó volt arról, hogy a szúnyogok – mintha egy precíz műtétet hajtanának végre – nagyon kifinomult módon végzik a vérszívást: a bőrünk alá szúrnak egy vékony kis csövet, ami hat apró tűből tevődik össze. Ezek együttes működése szükséges a vérszíváshoz. Az első két tű nagyon éles, észre se venni, ahogy behatolnak a testünkbe. A második pár kampóként működik, megtartják a szöveteket, hogy a harmadik pár elvégezhesse a dolgát: ezeken kémiai receptorok vannak, amelyek segítenek megtalálni a vért, és fel is szívható velük a nedv.
Azt is említettük már, hogy a szúnyogok nagyon sok betegséget hordozhatnak: maláriát, nyugat-nílusi vírust, sárgalázat, dengue-lázat, vagy „simán csak” viszketést és kellemetlenséget zümmögésükkel, látókörünkbe történő behatolásukkal.
E rovarok a vírusokat nyálukkal adják tovább emberről emberre vagy állatról emberre szállva. (A hatodik tűvel juttatnak olyan kémiai anyagot a bőrbe, amely a vér kiszívását megkönnyíti. Ez egy antikoaguláns anyag, és a vér megalvadását akadályozza meg.) A nyugat-nílusi vírus az Egyesült Államokban is megtalálható, míg a malária, dengue-láz főként a trópusi területeken fordul elő.
A harapásnyom egyébként el is fertőződhet (akkor is, ha az előbb említett betegségekről nincsen szó a csípés során), mivel a csípés megsérti a bőrünket, és a vakarás során bekerülhetnek a baktériumok a testünkbe. Ezért ajánlott vakarás helyett hidrokortizol tartalmú krémet vagy zselét az adott felületre kenni. A hideg, jeges borogatás is segíthet.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/07/30/hogyan-vedekezzunk-a-szunyogok-ellen/
Nem szeretné, ha megcsípné egy szúnyog Önt vagy gyermekét? Netán már meg is csípte?
Érdekődjön a PatikaPlus Gyógyszertárakban a megoldásról!
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
