Barion Pixel
  

Így hat a meleg idő a vérnyomásra



 

Hogy miért, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája ad választ. 

 

Az időjárás hatása a vérnyomásra és az erekre

A tartós, nagy melegek a közhiedelemmel ellentétben nem emelik meg a vérnyomást, épp ellenkezőleg, csökkentik azt. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy a vérnyomás gondokkal küzdők fellélegezhetnek, hiszen ingadozó, vagy alacsony vérnyomás esetében a nagy meleg rosszulléttel és ájulással is járhat. Amennyiben úgy érzi, szédeleg, és el fog ájulni, akkor feküdjön a földre, és a lábait polcolja fel magasra, megkönnyítve a vér áramlását az agy felé. Ugyanígy, ha ájult emberen szeretne segíteni, akkor a lábait emelje a test vonala fölé!

 

 

Így tároljuk és szedjük gyógyszereinket a nagy melegben

Nem árt, ha tudunk róla, hogy bizonyos készítmények fényérzékenységet okozhatnak, és a nem megfelelően tárolt gyógyszerek a nyári hőségben hatástalanná válhatnak.

 

 

Természetesen magas vérnyomás betegség esetén is kitágulnak a vérerek a hő hatására, ám a hipertóniásoknál az érfal nem elég rugalmas az ilyen tágulásokhoz, így nem tudja követni a hőség miatti ideális állapotot, ráadásul a nagy tágulat miatt életbe léphet egy olyan szabályozás, reflex, ami védekezésképpen érösszehúzódást indít el- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

 

Sokan nem tudják, de a nagy kánikulákban a gyógyszerek dózisán meglehet, módosítani szükséges, illetve a fokozott figyelem is ajánlott. A hipertónia ugyanis – főleg hőséggel párosítva – fokozza a szívproblémák kialakulásának valószínűségét, ráadásul a jelentős vérnyomás ingadozás, és a nagyobb vérnyomás emelkedés a károsodott érrendszerben agyvérzéshez vezethet, valamint a besűrűsödött vér és a lassult keringés trombózist is okozhat.

 

Kezelés

Ha már a hőség ellen nem is lehet tenni, azért hipertónia esetén fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre. Ez persze az egészséges emberekre is igaz, de a betegeknél  emellett az is fontos, hogy egyszerre ne igyanak túl sokat, hiszen az is megterhelő lehet a szervezet számára. A legideálisabb az óránkénti tudatos folyadékpótlás.

Ráadásul a magas vérnyomás esetén alacsony nátriumtartalmú ásványvíz javasolt, hiszen a szervezet a vízzel káliumot és nátriumot is veszít az izzadás során. A pótlása só bevitellel oldható meg, csakhogy hipertónia egyik kiváltó oka sokszor éppen a túl sok só, ezért javasolt inkább az ásványvíz fogyasztása.


A magas vérnyomás esetén a nagy melegben érdemes a kezelőorvossal is konzultálni, hiszen ahogy már említettük, a beállított adagok változtatására is szükség lehet, ráadásul a szakember arra is felhívhatja ekkor a figyelmet, hogy egyes  vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatása megváltozik, ha a folyadék bevitel kisebb a szükségesnél.

 

A rosszullét elkerülhető 

A nyár természetes velejárója a kánikula, így ez ellen nem lehet tenni, és ha csak nem akar egész nap a hűtött szobában üldögélni, akkor érdemes betartani néhány alapszabályt, amivel megelőzhetőek a nagyobb problémák.

  • melegebb időben fokozottan ügyeljünk a folyadékbevitelre (lehetőleg víz)
  • a vízhajtókkal és az izzadással nem csak a folyadékot, de fontos mikroelemeket is veszítünk, amit ásványvízzel és gyümölcsökkel tudunk pótolni
  • tartózkodjuk a legmelegebb órákban (11-15) a fizikai megterhelésektől, a sportot is inkább a kora reggeli, vagy az esti órákra időzítsük.
  • védjük a fejünket a naptól, és gondoskodjunk a testünk hűtéséről is, pl. spricceljen egy kis vizet a bőrére, így a párolgás során a teste is lehűl

 

 

Forrás: PatikaMagazin


Tetszett a cikk?
 

2018. augusztus 01.

Hasonló cikkek

Alvásjavítás 10 lépésben: mit próbáljon ki patikai készítmény előtt

Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Bélflóra és immunrendszer: mit tud a probiotikum, és mit nem?

Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

„Téli ekcéma” – mitől rosszabbodik, és milyen ápolás segít

A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom