
Pókcsípések nyáron – Mire figyeljünk, mennyire veszélyesek és mit tehetünk ellenük?
Ma azzal fogunk foglalkozni, hogy vajon mennyire veszélyes a pókcsípés?
Az emberi testet több százmilliárd sejt alkotja. Ezek 98 százaléka csak a testen belüli térrel áll kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint a sejteket közvetlenül körülvevő folyadéktér, azaz a sejtek közötti állomány. Ez az, amit a szervezet belső környezetének nevezünk. Ebben a térben kell biztosítani azokat a körülményeket, amelyek mellett zavartalanul bonyolódhatnak le az életfolyamatok.
A belső környezet paramétereinek vizsgálatakor kerül előtérbe az izovolémia fogalma, vagyis a szervezet optimális folyadékszintje. A kívánatos folyadéktartalom függ az életkortól, a nemi hovatartozástól, az edzettségi állapottól is. A csecsemők testének például kb. a 70 százaléka víz. Ez az évek múlásával folyamatosan csökken. Fiatalkorban már csak 60-65 százalék körüli, idős korban pedig 50-55 százalékos. A megfelelő vízmennyiség elengedhetetlenül fontos az anyagcserében és a testhőmérséklet-szabályzásban is. A víz előfordul a vérplazmában (3-3,5 l), a sejt közötti szövetekben (8 l) és a sejteken belül (30 l).
Az alacsony folyadéktartalom következményeit a legtöbb időskorú ember ismeri: a bőr ráncosodik, az izomzat sérülékeny lesz, a csontok törékenyek. Az izmok, inak, szalagok, valamint a bőr rugalmatlanná válik a csökkenő folyadékmennyiség miatt, így ezek a részek gyakran meghúzódnak vagy elszakadnak.
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2016/11/10/testszobraszat-izovolemia-avagy-igyunk-elegendo-folyadekot/
Ma azzal fogunk foglalkozni, hogy vajon mennyire veszélyes a pókcsípés?
. Bár a darazsak nem csípnek ok nélkül, ha fenyegetve érzik magukat, fájdalmasan szúrnak.
A szúnyogcsípés nemcsak kellemetlen viszketést okoz, de bizonyos esetekben allergiás reakciót is kiválthat.