A múltkor beszéltünk arról, hogy milyen könnyen meg lehet fázni a túlságosan hidegre állított légkonditól. Említettük – többek között - az orrnyálkahártya kiszáradást, a kötőhártya-gyulladást, a szemszárazságot, ízületi problémákat, a romló vérkeringést is.
A legtöbben viszont – valószínűleg – a baktériumoktól félnek. Ezért ma ezt a területet járjuk körül. A legfontosabb, amit ki kell emelnünk: ha nem tisztíttatjuk ki minden szezon előtt a légkondi szűrőjét, akkor az azon megtelepedő baktériumok olyan betegséget okozhatnak, amely akár életveszélyes is lehet! – Ilyen például a légiós betegség, más néven: legionellózis. Ezt egy speciális baktérium (Legionella pneumophila) okozza. Sok fajtája van, s csupán 1976-ban azonosították az Egyesült Államokban, amikor az Amerikai Légió tagjai között kitört tüdőmegbetegedéseket vizsgálták. (Innen a neve is...)
A kórokozó a felszíni vizekben (folyók, patakok, tavak) fordul elő. Normál esetben ez a baktérium a talajban és a vízben telepedik meg, s hosszú évekig lehet élet- és fertőzőképes. Közvetítője általában a vízvezeték, de tömeges elterjedéséért főként a klímaberendezések a felelősek, amelyek fertőzött vizet porlasztanak a levegőbe – amit aztán belélegzünk.
A baktérium így könnyedén bekerül a légutakba, aztán a tüdőhöz vándorol, s ott heveny gyulladást okoz. A betegség agresszív és gyors lefolyású is lehet, és magas arányban szedheti áldozatait az idősek, tüdőbetegek, légúti megbetegedésben szenvedők, dohányzók, alkoholproblémákkal küzdők köréből.
A lappangási idő csupán két nap (na jó, néha 3-5), majd jönnek az influenzához hasonlatos tünetek: a magas láz, fejfájás, aluszékonyság (sokszor hányás, hasmenés) és izomfájdalom. Ezt követi a száraz köhögés, a nehezített légzés, aztán a tudatzavaros állapot. Remélem, idáig egyetlen olvasóm se jut el, mert itt már úgy elborítja a tüdőt a gyulladás, hogy akár halálos végkifejlet is bekövetkezhet. Miközben vese- és idegrendszeri károsodás is beáll, a szívverés egyre szaporábbá válik, a beteg hörögve lélegzik és sokkos állapotba is kerülhet a végére.
A légiós betegség gyógyítása főleg antibiotikumokon alapul. Ha viszont nem kezelik a beteget, akkor mintegy 20%-os a halálozási arány! A javuláshoz pedig 3-4 hét szükséges.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/08/25/kamu-vagy-igaz-hogy-a-legkonditol-meg-is-halhatsz/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
