A vérzékenységnek több típusa is van, ennek ellenére sokan a hemofíliával azonosítják, mely ritka, öröklődő betegség, ami gyakran a fiúknál, súlyos vérzékenységgel jár. Viszont ennél lényegesen gyakoribb az ún. von Willebrand szindróma, melynek tünetei lehetnek igencsak enyhék is (súlyos formája sokkal ritkább), így sokan még csak nem is tudnak az állapotukról. Létezik veleszületett, valamint szerzett formája is, gyakran más betegségekhez kapcsolódik.
A Willebrand nevű véralvadásifaktor valójában egy nagy fehérjemolekula, mely szükséges a vérrög kialakulásához a vérlemezkékkel együtt a sérült érben. Az érfalhoz hozzátapasztja a vérlemezkéket és egymáshoz is rögzíti azokat. Ezenkívül a VIII-as alvadásifaktor hordozója, védőfehérjéje is. Ebben a betegségben Willebrand fehérje alacsony mennyiségben, illetve rossz minőségben van jelen, így zavar alakul ki a véralvadási folyamatban és vérzékenység jön létre.
A vérzékenység miatt kialakult tüneteket sokan egyéni sajátosságnak tudják be, így nincsenek tisztában állapotukkal, pedig a kellemetlen tüneteik mögött vérzékenység is állhat. A betegség jellemző tünetei a következők:
“Gyakori, amikor a vérszegénység okának felderítése során derül fény a problémára, illetve akkor, amikor kisebb beavatkozás/műtét során jelentősebb a vérvesztés, mint az várható lenne. Sokan ilyenkor jönnek rá, hogy pl. az erős menstruációjuk vagy a gyakori orrvérzésük ennek a betegségnek a következménye”- mondja Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosa, aki hozzátette, ez a leggyakoribb véralvadási zavar.
Amennyiben a vérvételi leletek és a vérzési idő szerint fennáll a von Willebrend szindróma, úgy azt az állapot súlyossága függvényében kell kezelni, hogy ne alakuljon ki vérszegénység, és hogy ne lépjenek fel a kellemetlen tünetek.
Enyhe esetben a kezelés történhet a véralvadást segítő gyógyszeres terápiával, súlyosabb esetben intravénásan kapja a beteg a hiányzó alvadásifaktort. Műtétek, orvosi beavatkozások előtt a paciensnek egyeztetnie kell orvosával, ugyanis meglehet, hogy a bővebb vérzés elkerülése érdekében injekciós kezelésre van szükség.
A vérzékeny betegek rendszeres ellenőrzést, gondozást igényelnek, így az enyhe vonWillabrand betegeket is gondozásba veszik. Az egész országban működik a gondozási hálózat kihelyezett központokkal- itt biztosítják számukra a faktorkészítményeket is.
(Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ / Galenus)
Kevés olyan növény van, aminek az illatát szinte mindenki azonnal felismeri. A menta ilyen: hűsítő, tiszta, szinte „felébreszti” az érzékeket. Nem véletlen, hogy a mentatea évszázadok óta része a mindennapoknak szerte a világon – egyszerre nyugtat, frissít és gyógyít, miközben egy csésze forró italba zárja a természet egyik legsokoldalúbb ajándékát.
Sokak fejében a koleszterin egyet jelent a tiltólistás ételekkel, a szívbetegségekkel és az orvosi figyelmeztetésekkel. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb: a koleszterin nem csupán „ellenség”, hanem a szervezet egyik nélkülözhetetlen építőeleme. A kulcs nem az, hogy van-e koleszterin a szervezetünkben, hanem az, hogy milyen formában és mennyi.
Kevés fájdalomtípust emlegetnek annyira intenzívként, mint a veseköves rohamot. Aki már átélte, gyakran úgy írja le, mintha „derékba hasító, hullámokban érkező” kín lenne, ami nem múlik el sem ülve, sem fekve. De mi is történik ilyenkor valójában és mit jelent az, hogy „vesekő” vagy „vesehomok”?
