Az allergiaszezon február közepétől szeptember végéig tart, bár melegebb október esetén kitolódhat a hónap közepéig is. A mogyoró virágzása indítja be a sort, aztán április elején robbanásszerűen 6-8 növény kezdi meg virágzását. Az első panaszos időszak ezért erre a hónapra esik. Aki csak parlagfűre allergiás, az általában augusztus elejéig biztonságban van, utána azonban két hónap szenvedés következik, mivel a parlagfű a legagresszívabb gyomnövény.
Hazánkban mintegy másfél millió allergiás és 350-400 ezer asztmás beteg él. E két betegség egymástól függetlenül is kialakulhat, gyakran már gyerekkorban jelentkeznek a tünetek.
E betegségek kialakulásban genetikai tényezők játszanak elsődleges szerepet, de az ipari környezet, a szennyezett levegő sem tesz jót az arra hajlamos egyéneknek. Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy tengerpartra vagy hegyvidékre költözzenek gyógyulást remélve, de már 1-2 hét is jelentős javulást hozhat.
Az allergiás tünetek kialakulásában elsősorban a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Nem véletlen, hogy a leghatékonyabb allergia-szerek az antihisztaminok, emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.
– Sajnos a homeopátiás szerekkel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalaink. Az erről szóló pozitív legendák meglehetősen ritkán mutatják a valóságot – árulta el egy Fehérváron is praktizáló tüdőgyógyászt, dr. Vidák Zsolt – Mivel a háziorvosok által is felírható szerek akár egy éven át is szedhetők különösebb mellékhatások nélkül, ráadásul egyáltalán nem drágák, így meglátásom szerint nincs értelme alternatív megoldásokkal próbálkozni.
Az asztma már egy kissé nehezebb probléma. A tünetek kialakulásában bonyolult kémiai folyamatok játszanak szerepet. Kiváltásáért elsősorban a pollenek és az agresszív vírusok a felelősek.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/07/31/haho-allergiasok-es-asztmasok-kezdodik-a-parlagfuszezon/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
