Körömgomba: több, mint esztétikai hiba

Sárgás-feketés, vastag, málló, letörő körmök

A kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, de a panaszok sokkal gyakrabban fordulnak elő a lábujjak körmein. Vizsgálatok alapján a körömgombától szenvedő betegek mintegy fele fájdalmat, kellemetlen érzést tapasztal. A körömgomba (latinul onychomycosis) körülbelül minden 10. embert érinthet.

A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete színű lesz, annak gomba is lehet az oka. Emellett a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre vagy nyomásra fájdalmas lehet, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

A körömgomba és a lábfej bőrének gombásodása együtt járhat

Sajnos a körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Nyilvános edzőteremben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki megfertőződhet. Időskorban, cukorbetegeknél, keringési problémával küzdő betegeknél, antibiotikumot tartósan szedőknél a betegség előfordulásának a kockázata az átlagosnál magasabb.

A körömgombáért felelős gomba ugyanaz, mint a láb bőrét fertőző gomba, amely bőrviszketést, égő érzést idéz elő a lábujjak között, illetve a talppárnákon. Nem véletlen, hogy a körömgomba az esetek több mint felében együtt járhat a láb bőrének gombás fertőzésével. Ha valakinek a lábfej bőrén gombásodása van, érdemes minél hamarabb kezelnie, hogy az ne terjedjen rá a körmökre, és fordítva.

A körömgomba nem gyógyul magától

Leszögezendő, hogy a körömgomba magától nem múlik el. Így tehát a tipikus tünetek esetén cselekedni kell, mégpedig minél hamarabb, megakadályozva azt, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba, esetleg a többi körömre is átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle.

A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények is rendelkezésre állnak. A jelenlegi terápiás lehetőségek magukban foglalják a külsőlegesen és a szájon át alkalmazott gombaellenes készítményeket. A külsőleges készítmények kenőcsök, krémek, gélek, gyógyszeres körömlakkok, stiftek lehetnek. A szájon át szedettek általában tabletták vagy kapszulák.

A köröm gombás fertőzéseinek kezelésére (hacsak a fertőzés nem több körmöt jelentős mértékben érintő) elsődlegesen a külsőleges kezelés javasolt. A külsőleges kezelésnek a legfőbb előnye a szervezet egészét érintő mellékhatások minimalizálása. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok általában nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák. A külsőleges kezelés a gyógyszerek kölcsönhatásainak elkerülése szempontjából is kedvező, főként az egyidejűleg többféle gyógyszert szájon át szedő betegek esetében; hiszen nincs szükség még egy gyógyszer pluszban való szedésére.

Könnyű elkapni, nehéz tőle szabadulni

A körömgomba kezelése nem könnyű feladat. Mivel a köröm megközelítőleg 100-szor vastagabb a bőr szarurétegénél, és körülbelül 25 egymáshoz szorosan illeszkedő réteg építi fel, nehéz rajta keresztüljuttatni a gombaellenes hatóanyagokat. A siker érdekében alkalmaznak a külsőleges kezelést megelőzően például áztatást vagy körömreszelést, illetve preferáltak a körömhöz tartósan és erősen tapadó készítmények, azaz a körömlakkok.

A körömgomba terápiája türelmet és kitartást igényel. A kezelés általában több hónapos, tipikusan 6-9 hónapon át tart. A gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Ha valaki nem biztos a körömgomba „öndiagnózisában”, érdemes orvoshoz fordulnia; csakúgy, mint akkor, ha a 3-4 hónapos ecseteléses, lakkozásos vagy kenegetéses kezelések nem vezetnek látható eredményre.

(Forrás: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész / Galenus )