A köpetürítést elősegítő, köptető hatást idegen szóval expectorans hatásnak nevezzük. Szűkebb értelemben ez a kifejezés a hörgők – elsősorban hígabb, kisebb viszkozitású – váladékképzését fokozó (ún. szekretolitikus) hatást jelenti. Ezt a légúti nyákelválasztást fokozó hatást a köptető hatású anyagok vagy közvetlenül a légutakban, vagy pedig közvetett módon, a gyomor-bél rendszeren keresztül fejtik ki.
Cikkünk tárgyát ez utóbbiak képezik, melyek az ún. gasztropulmonális reflex útján, a tápcsatorna felső szakaszának ingerlése által fokozzák a hörgőkben a nyákképződést. Hatásmechanizmusukból adódik, hogy nagyobb dózisban ezek az anyagok gyomorirritációt, hányingert és hányást okozhatnak. Alkalmazásuk elsősorban produktív köhögés esetén javasolt a köpetürítés megkönnyítése céljából.
A valódi hánytatógyökér (Cephaelis ipecacuanha) Dél-Amerikában honos növény, melynek neve a hatásáról árulkodik. A növény gyökerében található alkaloid típusú emetin és cefelin kis dózisban köptető, nagyobb adagban pedig hánytató hatású. A gyógyászatban elsősorban a gyökérből készült, standardizált tinktúrát használják fel, ami több gyógyszertári készítménynek is összetevője. Az ipekakuánatinktúrát tartalmazó kanalas gyógyszerek vénykötelesek, ezeket az orvosok gyakran írják fel hurutos köhögés esetén.
A közvetett hatású köptető gyógynövények többsége ún. szaponin típusú anyagokat tartalmaz. Ezen növények egyike a borostyán (Hedera helix) is, melynek a levelében kb. 5% mennyiségben megtalálható triterpénszaponinok – és azokból a feldolgozás során keletkező anyagok – köptető hatásúak. Emellett a borostyánnak hörgőtágító és görcsoldó hatása is van. Produktív köhögés esetén való alkalmazásának hatásosságát klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Gyógyszernek minősülő készítményei szirup vagy belsőleges oldatos cseppek formájában, vény nélkül kaphatók a patikákban. Alkalmazása naponta 3-szor javasolt, az egyszeri adag felnőtteknek: 5-7,5 ml/20 csepp, gyerekeknek: 2,5-5 ml/15 csepp.
A pemetefű-cukorkát sokan ismerik, de talán kevesen tudják, hogy kifejlesztése a magyar gyógyszerész, Réthy Béla nevéhez fűződik. A napjainkban többféle gyógynövény kivonatát is tartalmazó gyógycukorka egyik fontos alkotóeleme az orvosi pemetefű (Marrubium vulgare), amely elsősorban diterpén típusú keserűanyagokat (marrubiin), flavonoidokat és illóolajat tartalmaz. A pemetefűnek nemcsak köptető, hanem keserűanyag-tartalmának köszönhetően étvágyjavító, epehajtó, görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatása is van. A pemetefű-cukorka alkalmazását elsősorban hurutos köhögés, megfázás és emésztési panaszok kezelésére javasolják.
A medvecukor ízét is adó édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) gyöktörzsében egy triterpénszaponin típusú vegyület, a glicirrizin található, amely a szacharóznál kb. 150-szer édesebb ízű. Ez a vegyület gyulladáscsökkentő, gyomorvédő és fekélyellenes hatású. Az édesgyökérnek a köptető hatása is bizonyított, ennek mechanizmusa azonban nem teljesen ismert. Alkalmazása hurutos köhögés esetén köptetőként, illetve gyomor- és nyombélfekély kiegészítő kezelésében javasolt. Ömlesztett tea, filteres teakeverék, illetve kapszula formájában kapható a patikákban. Napi adagja 5-15 gramm.
A szintetikus hatóanyag, a gvajfenezin az említett gyógynövényekhez hasonlóan a gasztropulmonális reflex útján fejti ki köptető hatását. Nemcsak növeli a képződő hörgőváladék mennyiségét, hanem egyúttal csökkenti annak felületi feszültségét és a nyálkahártyához való tapadását is, elősegítve ezzel a köpetürítést. Forgalomban levő készítményei köptetőszirupok és forróital-porok. Ezek alkalmazása naponta 3-4 alkalommal javasolt.
A közvetett hatású köptetők csoportja többféle gyógynövényt foglal magában, az itt bemutatott lista nem teljes. Vannak más szaponintartalmú gyógynövények is, ezek köptetőként való alkalmazása azonban kisebb jelentőséggel bír.
A következő részben az illóolajokkal mint köptetőkkel foglalkozunk.
Dr. Csábi József PhD
gyógyszerész-közgazdász
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
