A világból származó információink nagy részét a látásunk szolgáltatja. Egy összetett idegi folyamat első lépéseként a környezetből érkező fénysugarak olyan sejtekhez jutnak el, melyek ingerületbe jönnek: a szem juttatja el ezeket a fényérzékeny sejtekhez. Kevesen tudják, hogy a fényképezőgép lencséit a szemünkről mintázták. Nem véletlen tehát a párhuzam: a szem saját kis optikai rendszerével leképezi a környezeti objektumokból eredő vagy róluk visszaverődő fénysugarak alapján azok alakját, színét, térbeli helyzetét. A kép pedig idegi ingerületek formájában jut el a központi idegrendszerbe, amely feldolgozza és tudatosítja azt. Vagyis valójában nem is a szemünkkel látunk, hanem az agyunkkal!
Az emberi látószerv fő része a szemgolyó, hozzátartoznak a szemidegek, az idegpályák és a szem járulékos szervei. A szem egyszerű, két részből álló, gyűjtőlencse típusú objektívvel rendelkezik, a szaruhártyával és a belső szemlencsével. A szivárványhártya (írisz) pedig egyrészt meghatározza a szem színét, másrészt szabályozni képes a szembe lépő fény mennyiségét. Nyílása a pupilla, ennek átmérője a fényerősségtől függően változik, vagyis afféle fényrekeszként funkcionál. A belépő fénysugarak áthaladnak a szem üvegtestén, majd a retinára fókuszálódnak, végül a központi idegrendszer alakítja ki a képet, amit látunk.
Az emberi szem tízmillió színt képes látni és megkülönböztetni. A zöld szín az, amelynek a legtöbb árnyalatát vagyunk képesek elkülöníteni egymástól.
A szem a legegyedibb szervünk: szivárványhártyáján kétszázötvenhat sajátos pont található, míg az ujjlenyomatnak csak negyven ilyen jegye van! Nem véletlen, hogy a fokozottan védett intézményekben már retinaszkennert használnak azonosításra az ujjlenyomat leolvasása helyett.
Szemünk színét az íriszben található melanin nevű festékanyag (sötétbarna pigment) mennyisége adja. A barna szeműek íriszében több barna pigment talál¬ható, míg a kék szeműekében kevesebb. Minden kék szemű ember egyetlen közös ősre vezethető vissza, aki a Fekete-tengernél élt úgy tízezer évvel ezelőtt. Korábban mindenki másnak barna szeme volt.
Létezik egy olyan rendellenesség, ami miatt az ember két szeme különböző színű lehet, ez a heterokrómia – ilyen szeme volt például David Bowie zenésznek is. A jelenség legtöbbször örökletes eredetű, de betegség vagy sérülés is eredményezheti.
Az emberi szem a retinában mintegy százhét millió fényérzékeny sejtet tartalmaz: hétmillió csapot, melyek az éles látásért felelnek, a színek és a részletek érzékelésében segítenek, valamint százmillió pálcikát, amik az alacsonyabb intenzitású fényre érzékenyek, és segítenek, hogy a sötétben is lássunk.
Testünkben a szemizmok a legaktívabb izmok. Soha nincsenek nyugalmi állapotban, a nap huszonnégy órájában tevékenykednek, nincs szükségük pihenésre úgy, mint a test többi izmának.
Ha nem alszunk, akkor is sokat van csukva a szemünk: a pislogás miatt ébrenlétünk mintegy tíz százalékát csukott szemmel töltjük. Átlagosan tizenhétszer pislogunk percenként, 14 280-szor 14 órányi ébrenlét alatt, és 5,2 milliószor évente. Amikor olvasunk, kevesebbet pislogunk, így gyorsabban elfárad a szemünk, míg beszélgetés, társalgás közben többször csukjuk le a szemünket.
Az emberek szemének mérete a születéstől kezdve a halálig ugyanakkora marad, a szem nem képes növekedni úgy, mint a többi testrészünk – ezért látjuk a kisbabák szemét hatalmasnak.
Azok az emberek, akik szürkületkor vagy sötétben nem látnak jól, szürkületi vagy farkasvakságban szenvednek. Ennek oka, hogy a szem pálcikái nem működnek rendesen, legtöbbször az A-vitamin hiánya miatt – ez az anyag a látófehérje képződéséhez szükséges.
Kancsalság vagy szemtengelyferdülés esetén a két szem nem tud ugyanoda nézni, így nem jön létre kétszemes látás, hiányzik a térlátás. A két szem két különböző képet lát, és kettős látás alakul ki. A gyerekek agya a gyengébb szemből érkező jeleket kiszűri, így korrigál, a felnőttként kancsallá váltak agya viszont erre már nem képes, így náluk jellemző a kettős látás.
A szemet nem lehet átültetni, mert a szem és az agy több mint egymillió idegroston keresztül kapcsolódik egymással, ezeket a kapcsolatokat pedig még nem képesek rekonstruálni az orvosok.
Az agy után a szem a második legössze¬tettebb szervünk, szemünk veszi igénybe az agyunk „kapacitásának” 65 százalékát!
A szem felépítése miatt fejjel lefelé látunk, de az agy korrigálja ezt, és átforgatja a képet. George Stratton pszichológus 19. századi kísérletében olyan szemüveget adott alanyaira, ami fordítva mutatta a világot, vagyis korrigálta a szem felépítése miatti fordított látást. Először az agy ezt javította, így valóban mindent fejjel lefelé láttak az alanyok, ám két hét alatt az agy észlelte a problémát, korrigált, és az alanyok még a fordított világot mutató szemüvegben is normálisan kezdtek látni. Szinte hihetetlen, igaz?
Az emberi szem három színt érzékel, pirosat, kéket és zöldet, minden más színt ezek kombinálásával alkot meg.
Születésekor minden kisbaba színvak, és úgy látja a világot, ahogy a retinára esik a kép, vagyis fejjel lefelé. A fordított látást a gravitáció révén sajátítják el három-négy hét alatt.
Életünk során a szemünk átlagosan 24 millió különböző képet lát, óránként 36 ezer bitnek megfelelő információt képes feldolgozni, másodpercenként pedig 50 dologra tud fókuszálni.
A szemlencse gyorsabban működik, mint a világ legjobb kamerái és fényképezőgépei: az ember még nem volt képes olyan tökéletes rendszert alkotni, mint a természet.
DHA – újdonság szemünk védelméért
A DHA zsírsavak olyan többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak, amelyeket megfelelő mennyiségben (250 mg/nap) alkalmazva hozzájárulnak a normál látás megőrzéséhez. Szervezetünk nem tud előállítani DHA zsírsavat, csak táplálkozással tudjuk biztosítani a megfelelő szintet. A DHA (dokozahexaénsav) omega-3 zsírsavak szemünk sejtjeinek alkotóelemei, a retina fotoreceptorainak fontos összetevői, így a látás minőségében is komoly szerepet játszanak.
2017. március 22.
