Az afta a szájüreg nyálkahártyájának a leggyakoribb betegsége. Az afta egy vagy több – általában 1-10 mm átmérőjű – fekély formájában jelenhet meg a szájüreg nyálkahártyáján, sárgás-fehér alappal és vérbő, vörös színű udvarral. Mondhatnánk, hogy a szájnyálkahártya kisebb, felületes fekélyei az afták, az esetek döntő többségében néhány nap alatt szö vődmények nélkül gyógyulnak, és nem kell velük foglalkozni… Mégis, az afták olyan mértékben fájdalmasak lehetnek, hogy az evést, az ivást és a beszédet is képesek nehezíteni vagy akadályozni.
Az afta gyakorisága ellenére máig sem ismert a kialakulásának a pontos oka. Úgy tűnik, hogy egyes vírusok (pl. herpeszvírusok, adenovírusok) szerepet kapnak a létrejöttében.
• Emellett, az afta kialakulásáért genetikai tényezők is okolhatók.
• Továbbá vérképzőszervi hiánybetegségek (pl. vashiány, B12-vitamin-hiány) és cinkhiány esetén is gyakoribb az előfordulása.
• Esetenként bélrendszeri betegségekkel, köztük coeliakiával vagy Crohn-betegséggel
társultan fordul elő.
• Sokan tapasztalják, hogy pszichés stressz vagy valamilyen trauma, például egy
fogászati beavatkozás vezet az afta kialakulásához, fellángolásához.
• Többen azt figyelték meg, hogy bizonyos ételek fogyasztása (pl. paradicsom,
dió) okolható a fájdalmas fekélyek megjelenéséért.
• Mások a nátrium-laurilszulfát-tartalmú fogkrémek használatakor tapasztalják a kialakulását.
• Nem kizárt, hogy a fogazat (pl. növésben lévő bölcsességfog) vagy a műfogsor irritálja tartósan az érintett területet, és emiatt alakulnak ki újra és újra az afták; ekkor fogorvosi konzultáció javasolható.
A fekélyes sebek általában 8-14 nap alatt spontán gyógyulnak, heg nélkül. Megjegyzendő, hogy az idősebb betegeknél előfordulhat a ritka, ún. Sutton típusú afta, amelynek a gyógyulása 40 napig is tarthat. Az afták a házipatika gyógyszereivel is jól kezelhetők.
A hosszan fennálló, gyógyulás jeleit nem mutató afták azonban orvosi kivizsgálást igényelnek. Javasolt felkeresni az orvost, ha lázzal vagy nyirokcsomóduzzanattal járnak a panaszok, netán gyenge immunrendszerű egyénről van szó, akinél nagyobb méretű és nehezen gyógyuló afták jelentkeznek.
Dr. Budai Mariann PhD
szakgyógyszerész
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
