Ugye előfordult már, hogy valamilyen egészségügyi vizsgálatra megint el kellett mennünk, pedig néhány hónapja már elvégezték, csak a másik kórházban?
Egészségügyi problémáinkkal a megszokott háziorvosunkat keressük fel. De mi van akkor, ha egy kirándulás vagy nyaralás alkalmával máshoz kell mennünk? Vagy csak elmegyünk valamilyen szakorvoshoz, netán valamilyen magánrendelésre? Netán az előző zárójelentés vagy valamilyen egészségügyi dokumentum pont akkor nincs nálunk, amikor kellene? Vagy éppen sehol sem találjuk?
Ugye nagyon egyszerű lenne, ha minden rólunk szóló egészségügyi információt egy helyen, központilag tárolnának, és ezt mi és a szakemberek is bármikor megnézhetnénk?
A mai – informatikaalapú – világunkban mi sem természetesebb, mint hogy a betegről szóló összes egészségügyi információ egy elektronikus adatbázisban szerepeljen. A kormány ezért hozta létre az EESZT-t.
– Ahol a háziorvos látja, hogy milyen gyógyszereket szed a beteg, akkor is, ha azt nem ő írta fel.
– Sőt azt is látja, hogy a beteg kiváltotta-e a gyógyszerét a patikában.
– A kórházban is „látják” az előző röntgenfelvételt, így nem kell azt megismételni.
– A gyógyszerész is látja a másik patikában vásárolt fájdalomcsillapítót, és figyelmeztetni tudja a beteget, hogy ugyanaz a hatóanyaga, mint amit most vásárol, és nehogy egyszerre vegye be mindkettőt. És azt is látja, hogy a vérnyomáscsökkentőnek rég el kellett volna fogynia, ha megfelelően használják.
– Nincs szüksége a betegnek receptre, mert a gyógyszerész saját számítógépén keresztül látja, hogy az orvos mit írt fel. Ez az ún. e-recept.
Az új rendszer célja
Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!
( Szerző: Dr. Szarvasházi Judit főszerkesztő-gyógyszerész – Patika Magazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
