A menstruációs migrén két fő csoportra osztható. Az úgynevezett tiszta menstruációs migrén, aminek az előfordulási gyakorisága 1% körüli, a menstruációval esik egybe. Vagyis, a migrénes fejfájás a menstruációt megelőző két napban és a havi vérzés első három napján jelentkezik. A menstruációs vérzés és a fejfájás közti kapocs ebben az esetben egyértelmű.
A másik csoportot képező úgynevezett menstruációhoz társuló migrén jóval gyakoribb a maga 6-7%-os előfordulási arányával, és ez a menstruációs cikluson belül bármelyik időszakában felléphet. Nem könnyű tehát megállapítani, hogy a nemi hormonokkal, elsősorban az ösztrogénnel összefüggő migrénes fejfájásról van-e szó. A menstruációs migrén okaként többen az ösztrogénmegvonásos teóriát említik. Megfigyelték ugyanis, hogy az orális fogamzásgátlókat szedő nőknél a menstruációs migrén jellemzően a hormonmentes időszakokban következik be. Ennek értelmében a 21/7 adagolási sémájú hormonális orális fogamzásgátlók helyett a folyamatos, placebomentes hormonadagolás csökkenést idézhet elő a fejfájás súlyosságában.
A menstruációs migrén jellemzően aura nélkül fordul elő. Ront a helyzeten az, hogy a menstruációs migrén súlyosabb, tartósabb, valamint gyógyszeresen nehezebben kezelhető, mint a nem menstruációs, „klasszikus” migrén.
Annak érdekében, hogy a menstruációs migrén egyszerűbben diagnosztizálható lehessen, érdemes menstruációs naptárral kombinált fejfájásnaplót vezetni, és azt a kezelőorvosnak megmutatni. A naplóban jelölni kell a havi vérzés napjait, illetve azokat a napokat, amelyeken fejfájás lép fel; érdemes továbbá jelölni azt is, hogy mekkora erősségű a fejfájás, és mennyi idő után múlik el. A menstruációval társuló migrén kezelésében vény nélkül kapható és vényköteles patikaszerek alkalmazhatók. Emellett, bizonyos esetekben megelőzésre alkalmas gyógyszerek szedését is javasolhatja a kezelőorvos.
(Forrás: Dr. Budai Lívia PhD szakgyógyszerész / PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
