„Már-már közhelynek számít az a megállapítás, hogy a magas vérnyomás népbetegség. A lakosság mintegy 15 százalékának - ami Magyarországon másfél millió embert jelent - tartósan 140/90 felett van a vérnyomása és minden nyolcadik halálesetben közrejátszik a magas vérnyomás” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól.
E ténnyel kapcsolatban felmerül a kérdés:
Mikor beszélünk hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról?
A vérnyomás optimális értéke 120/80 higanymilliméter vagy ennél valamivel alacsonyabb érték. Az említettnél magasabb vérnyomás értékekre számszerű sávos beosztást és ennek megfelelő elnevezéseket alkalmaznak a magas vérnyomás súlyosságának meghatározására. Ezek a sávok nem teljesen egységesek, de a legelfogadottabb az alábbi beosztás:
Kategória |
Szisztolés érték |
Diasztolés érték |
Optimális |
<120 |
<80 |
Normális |
120-129 |
80-84 |
Kismértékben emelkedett |
130-139 |
85-89 |
1. fokú hipertenzió |
140-159 |
90-99 |
2. fokú hipertenzió |
160-179 |
100-109 |
3. fokú hipertenzió |
>180 |
>110 |
„Persze, ahogy mondani szokás, egy mérés nem mérés, ezért a kardiológusok azt javasolják, hogy ha valakinek az otthon mért értéke rendszeresen 135/85 vagy afölötti, mindenképpen forduljon szakorvoshoz a pontos diagnózis felállítása érdekében!” – figyelmeztetett az orvos. – „Egyrészt azért, mert az otthoni vérnyomásmérők nem elég pontosak, másrészt azért, mert a vérnyomás értékek emelkedésével arányosan nőnek a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatai. Gondolok itt például a stroke-ra, a szívinfarktusra, vagy a szívelégtelenségre.”
A magasvérnyomás-betegséget a kialakulás oka szerint két nagy csoportra oszthatjuk: elsődleges (primer) hipertónia, illetve másodlagos (szekunder) hipertónia.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/03/08/mi-okozhatja-a-magas-vernyomast
2022. március 10.
