Barion Pixel
  

Miért olyan veszélyes a magas húgysavszint?



 

 

A „királyok betegsége”, a köszvény a magas húgysavszint egyik megjelenési formája. Régebben ez a betegség a gazdagoknál fordult elő (az egyik legismertebb köszvényes beteg VIII. Henrik volt), hiszen csak ők engedhették meg maguknak akár naponta, hogy a – főleg húsételekből álló –  bőséges lakomát – szintén tekintélyes mennyiségű – borral, sörrel együtt fogyasszák.

 

Érdemes tudni, hogy a magas húgysavszint nem minden esetben okoz köszvényt, így sokkal több ember érintett ezzel a problémával. Azzal is szembe kell néznünk, hogy nem csak anyagi jólét mellett fenyegethet bennünket a magas húgysavszint veszélye. Túlsúly, elhízás esetén ugyanúgy kell ellenőriztetni vérvizsgálatok alkalmával a húgysavszintet, mint a vérzsírértékeket, vagy a vércukorszintet, mivel a legfrissebb hazai felmérések szerint az ország lakosságának 15–17 %-a érintett az emelkedett húgysavszint előfordulásában!

 

Mi is az a „húgysav”?

 

A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke. A vérben mért húgysavszint fele a táplálékkal bejutó purinok anyagcseréjének végterméke, míg a másik fele a szervezetünkben zajló lebontó és építő folyamatokból származik.

 

Egészséges emberek esetében a vérben keringő húgysav legalább 2/3-a a veséken, kisebb része a bélrendszeren keresztül ürül ki, de tartalmaz valamennyi húgysavat az izzadság is. A húgysav nem halmozódik fel a szervezetben addig, amíg a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van.
A húgysav szintjének meghatározása történhet vénás vérből, és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből.

 

 

Normál érték
  • Vérben férfiaknál: 220–420 µmol/l
  • Vérben nőknél: 140–340 µmol/l
  • 24 órás gyűjtött vizeletben: 1,48–4,43 mmol/nap.

Miért probléma a magas húgysavszint?

 

 

  • Tartósan emelkedett húgysavszint esetén a húgysav kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat. A magas húgysavszintnek ezt a formáját köszvénynek nevezzük.
  • A köszvény kialakulása szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében az enzimműködés öröklött zavara áll. Másodlagosnak, szerzett formának tekinthetők azok a magas húgysavszinttel járó állapotok, melynek kialakulásában közrejátszik az elhízás, az egészségtelen összetételű, húsokban bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás, stb.
  • A húgysav nem csak az ízületekben képes lerakódni. Mivel 2/3 része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, és vesekő formájában okozhat megbetegedést.
  • Köszvény és vesekő esetén, a fájdalmak okozta betegségérzet miatt a páciensek átmenetileg követik az életmódbeli és étkezési ajánlásokat. Sajnos, amikor csillapodik az ízületi fájdalom, oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmódterápiában is. Így előfordul, hogy a „panaszos” időszakok időről időre visszatérnek.
  • A magas húgysavszint esetén egyéb problémával is számolni kell, és ez érinti azokat is, akiknek nincs sem köszvénye, sem veseköve. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát.
  • Noha a férfiak átlagos húgysavszintje meghaladja a hölgyekét, a nők számára komolyabb veszélyeztető tényező, ha magas a húgysavérték.

 

Miért alakulhat ki a magas húgysavszint?

 

A húgysavtermelődés fokozódik:

  • sok purint tartalmazó ételek bőséges fogyasztásakor, amelyek egyben túlzott fehérjebevitelt is jelentenek (húsok, halak, belsőségek),
  • különböző eredetű megbetegedések miatt: leukémia, vérszegénység, policitémia vera, ólommérgezés, daganatos betegségek terápiájának eredményeképpen.

 

Csökkent kiválasztás esetén:

  • ha a vese húgysav kiválasztása nem megfelelő: vesebetegségek, cukorbetegség,
  • hirtelen fogyás mellett, amikor a ketontestek gátolják a kiválasztást,
  • alkoholfogyasztás – elsősorban sör, és rövid italok – eredményeként, amely fokozza a húgysavtermelést, ugyanakkor csökkenti a kiválasztást.

 

Gyógyszerfogyasztás hatására:

  • egyes vízhajtó gyógyszerek mellékhatásaként.

 

A magas húgysavszint az esetek kb. 30%-ában alakul ki a metabolikus szindróma „halálos négyese” (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek, cukorbetegség) mellett, ami köszvényes panaszokat is okozhat.

 

Hogyan csökkenthető a húgysavszint?

 

  • Tapasztalatok szerint fogyás alkalmával (pl. metabolikus szindróma esetén) csökkenhet a húgysavszint. Fontos, hogy a testtömeg csökkentésének mértéke lassú legyen, havi 1–3 kg, hogy ne keletkezzenek ketonok a zsírégetés során,
  • ajánlott az alkoholfogyasztás kerülése,
  • kerülni javasolt a sok purint tartalmazó táplálékok túlzott fogyasztását, oda kell figyelni a fehérjeforrások minőségi megválasztására, purintartalmára azért, hogy a megszorítás semmiképpen ne vezessen hiányos fehérjebevitelhez,
  • hagyományos táplálkozás esetén naponta kb. 600–1000 mg purin kerül a szervezetbe. Ezt javasolt lecsökkenteni szigorúbb esetben napi 100–200 mg-ra, enyhébb megszorítás esetén 300 mg alá.
Igen magas purintartalmú élelmiszerek (250 mg/100 g felett): belsőségek, lóhús, szardínia, hekk, tonhal, pisztráng.

 

Magas purintartalmú élelmiszerek (150–250 mg/100 g között): csirke-, pulykamell, sertéshús, marhahús, bárányhús, borjúhús, lazac, hering, ponty.

A magas húgysavszint sok esetben megelőzhető lenne egészséges életmóddal és táplálkozással. Az ajánlások megvalósítása átgondolt lépésnek bizonyulna, hiszen a magas húgysavszint – a gyógyszeres kezelés mellett – étrenddel is befolyásolható.

 

 

(Forrás: Patika Magazin)

 


Tetszett a cikk?
 

2019. március 25.

Hasonló cikkek

Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban

Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?

A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

Influenzaoltás: Kiknek és miért érdemes beadatni?

Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 10. 23.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!