Bizonyára nagyon sokan szeretik a málnát, mely vitaminokban gazdag, s kiváló szomjoltó a nagy melegben. Hazai termesztése viszont veszélybe került, így aki teheti, élvezze ki a magyar málna ízét - amíg van belőle!
A statisztikai adatok szerint nyolcvanas években évi 40-60 ezer tonna málna termett Magyarországon, mintegy hétezer hektáron. Ez a szám a kilencvenes évekre 20-25 ezer tonnára csökkent. Az ezredforduló környékén már csak 10-15 ezer tonnát szüreteltek, ami 1200-1400 hektáros területet foglalt magába. Mára csupán 100 (!) hektáron termesztik ezt a finom gyümölcsöt, és 600-800 tonnát tudnak leszüretelni!
Mindeközben Szerbiában ugyanezen idő alatt 10 ezer tonnáról 100 ezer tonnára nőtt a betakarított mennyiség, a lengyelek pedig 20 ezerről 800 ezerre növelték a termést. Ezt a lengyelek olyan fajták fejlesztésével érték el, amelyeket gépekkel is lehet szedni. Ezek azonban nem bírják a magyar klímát, így náluk nem lehetett meghonosítani – és gépesíteni.
S, ha már itt tartunk, hát nézzük végig pontosan, milyen okok vezetnek odáig, hogy lassan megszűnik a málna termelése hazánkban?
Első, amit meg kell említeni, az a klimatikus viszonyok megváltozása, ami már nem kedvez a málna termesztésének. E növény ugyanis nem szereti a forró, száraz nyarat. Ilyenkor a bogyók hajlamosak rásülni a vesszőkre. Sőt, a csapadékos meleg is árt neki, mert a szürkerothadás ilyenkor tud terjeszkedni, s ez ellen nagyon nehéz a védekezés. Mindeközben szereti is a sok vizet, amit a bojtos gyökérzete indokol.
A málna vesszői egyébként csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban pedig virágot fejlesztenek és gyümölcsöt hoznak, majd elszáradnak. Az elpusztult vesszők után viszont friss sarjak nőnek. A tövek nagyjából 10 évig hoznak gyümölcsöt, aztán érdemes új helyre telepíteni.
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/06/30/miert-van-veszelyben-a-malna-hazai-termesztese/
Aki nem tud elég gyümölcsöt (például málnát) fogyasztani, annak sem kell aggódnia a megfelelő vitamin-bevitel miatt, mert a PatikaPlus Gyógyszertárakban most akciós áronkapható többfajta vitamin!
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
