A mióma – más néven méhizomdaganat – a nők egyik leggyakoribb jóindulatú elváltozása. Bár a neve ijesztően hangzik, az esetek jelentős részében nem okoz komoly problémát. Sok nő úgy él együtt vele, hogy egyáltalán nem is tud a létezéséről, másoknál viszont a tünetek kellemetlenné, sőt, akár elviselhetetlenné tehetik a mindennapokat. De mikor válik veszélyessé a mióma és milyen jelekre érdemes odafigyelni?
A mióma tünetei – amikor a csendes növedék panaszt okoz
A miómák előfordulása igen gyakori: a nők közel fele találkozik vele élete során, ám a diagnózis sokszor csak véletlenül, egy rutin nőgyógyászati vizsgálat alkalmával derül ki. Körülbelül minden negyedik érintett esetében semmilyen tünet nem jelentkezik, a többieknél viszont a panaszok változatos formában jelenhetnek meg – elsősorban attól függően, mekkora a mióma és hol helyezkedik el a méhben.
A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:
- a menstruációs rendellenességek - ilyenkor a vérzés szokatlanul bővé, elhúzódóvá válhat, vagy a két ciklus közötti időszakban is felléphet vérzés
- az erős görcsök és fájdalmas menstruáció – ennek oka, hogy a miómák hatására a méhizomzat feszültebbé válhat, ami vajúdáshoz hasonló fájdalmakat okozhat
- vérrögök megjelenése a menstruáció során – ez a bő vérzés velejárója lehet
Ezeken kívül számos kevésbé tipikus panasz is felmerülhet, például:
- állandó vagy szúró alhasi fájdalom,
- hát- vagy lábfájdalom, ha a mióma az idegeket nyomja,
- gyakori vizelési inger, amennyiben a mióma a húgyhólyag közelében található,
- székrekedés, ha a végbélre nehezedik nyomás,
- illetve fájdalom szexuális együttlét közben.
Mi okozhatja a miómát?
A pontos kiváltó okát a tudomány még nem ismeri teljesen, de a kutatások alapján a női nemi hormonok, különösen az ösztrogén kulcsszerepet játszanak a kialakulásában.
Az ösztrogén hatására a méhnyálkahártya és a méh izomzata megvastagszik a ciklus során – ha ez a folyamat valamilyen okból felborul, az abnormális sejtszaporodáshoz és így mióma kialakulásához vezethet.
Ez a hormonális kapcsolat megmagyarázza, hogy miért:
- a változókor után, amikor az ösztrogéntermelés visszaesik, a miómák többnyire nem nőnek tovább, sőt, akár vissza is húzódhatnak
- a termékeny korban lévő nőknél viszont, különösen a 30–40 éves korosztályban, gyakrabban alakulnak ki.
A hormonális tényezők mellett öröklött hajlam is szerepet játszhat: ha a családban előfordult már mióma, nagyobb az esély a megjelenésére. Érdekes módon földrajzi és etnikai különbségek is megfigyelhetők – például az afrikai származású nőknél akár kilencszer gyakoribb a betegség, mint az európaiaknál.
A kutatók feltételezik, hogy mindez egy speciális génhez köthető, mely hajlamosíthat a miómák kialakulására.
Mikor válik veszélyessé a mióma?
Bár a legtöbb esetben ártalmatlan, a mióma akkor tekinthető veszélyesnek, ha komoly tüneteket, szövődményeket vagy életminőséget rontó panaszokat okoz.
Ilyen esetek például:
- a tartós, nagyon erős vérzés, ami vérszegénységhez vezethet,
- a nagy méretű mióma, ami nyomást gyakorol a húgyhólyagra, a belekre vagy a gerincidegekre,
- illetve ha a mióma megnehezíti a teherbeesést vagy vetélést idéz elő.
Ha a tünetek erősödnek, forduljunk mihamarabb nőgyógyászhoz, hogy a pontos diagnózis megszülethessen és a megfelelő kezelést mihamarabb el lehessen kezdeni!
Hogyan kezelhető a mióma?
A kezelési mód megválasztása mindig egyéni mérlegelést igényel.
A döntést befolyásolja:
- a beteg életkora,
- a gyermekvállalási szándék,
- a tünetek súlyossága,
- a miómák mérete, száma és elhelyezkedése.
-
Megfigyelés és gyógyszeres kezelés
Ha a mióma nem okoz panaszt, sokszor elegendő a rendszeres ellenőrzés – általában félévente vagy évente ultrahangvizsgálattal.
Tünetek esetén első lépésként gyógyszeres kezelés is szóba jöhet: ezek a készítmények a hormonális hatás befolyásolásával lassíthatják vagy akár megállíthatják a mióma növekedését.
Modern, kevésbé invazív beavatkozások
Amennyiben a gyógyszerek nem bizonyulnak hatékonynak, ma már több korszerű eljárás is elérhető:
- miómaembolizáció, mely során az orvos elzárja a miómát tápláló ereket, így az „éhezni” kezd és zsugorodik
- fókuszált ultrahangos kezelés (HIFU), amikor hőhatással roncsolják a daganatos sejteket anélkül, hogy a méhet meg kellene nyitni
Sebészi megoldások
Súlyos esetben – főleg, ha a mióma nagyméretű vagy több is van belőle – műtéti eltávolítás válhat szükségessé.
A beavatkozás lehet miómarezekció (csak a daganat eltávolítása, a méh megőrzésével), vagy méheltávolítás (hiszterektómia), ha más megoldás már nem hoz eredményt.
Megelőzés és életmód
Bár a mióma kialakulását teljesen megelőzni nem lehet, az egészséges életmód csökkentheti a kockázatát.
A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás, a normál testsúly fenntartása és a stressz csökkentése mind hozzájárulhat a hormonális egyensúlyhoz, ezáltal a méh egészségéhez is.
A mióma legtöbbször jóindulatú és lassan növekvő elváltozás, mely sok esetben nem igényel azonnali beavatkozást. Ugyanakkor nem szabad félvállról venni! Ha szokatlan vérzést, erős fájdalmat vagy egyéb panaszokat tapasztalunk, mielőbb keressünk fel egy orvost! A korai felismerés és a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés segít abban, hogy időben meg lehessen előzni a komolyabb szövődményeket és megkapjuk a megfelelő kezeléseket.
(PatikaPlus/Temesvári)
A mióma – más néven méhizomdaganat – a nők egyik leggyakoribb jóindulatú elváltozása. Bár a neve ijesztően hangzik, az esetek jelentős részében nem okoz komoly problémát. Sok nő úgy él együtt vele, hogy egyáltalán nem is tud a létezéséről, másoknál viszont a tünetek kellemetlenné, sőt, akár elviselhetetlenné tehetik a mindennapokat. De mikor válik veszélyessé a mióma és milyen jelekre érdemes odafigyelni?
Ételmérgezés akkor következik be, amikor az ételek által olyan kórokozó (baktérium, vírus, parazita) vagy mérgező anyag (pl. penészgomba‑toxinja, vegyszer, rosszul konzervált étel) kerül az emberi szervezetbe, amely betegséget idéz elő. A karácsonyi időszakban gyakran előfordul, hogy az előre elkészített ételek több napig állnak vagy nem ideális hőfokon hűtik őket, ami a baktériumok elszaporodásának igencsak kedvez.
Sok nő számára a menstruáció nem csupán a havi rutin része, hanem egyben komoly megpróbáltatás is. Az alhasi görcsök, a derékfájdalom, a hányinger vagy a fejfájás gyakran annyira erősek, hogy a mindennapi feladatokat is megnehezítik. De mi áll ezek mögött a tünetek mögött és hogyan enyhíthetjük őket hatékonyan – akár természetes módon is? Nézzük meg közelebbről.
