Legutóbb már szó volt arról, hogy láz része testünk védekezésének, mert a baktériumok és vírusok fehérjéi - mint minden fehérje - hőérzékenyek, ezért magasabb hőmérsékleten kevésbé képesek tenyészni, szaporodni. Az immunrendszer így hatékonyabban tud megküzdeni a fertőzéssel. Van, amikor nem szükséges a lázat csillapítani, s vannak olyan esetek, amikor indokolt, hogy beavatkozzunk a láz természetes menetébe.
Az acetilszalicilsavat közepes és erősebb lázcsillapításra használhatjuk. (Körülbelül húsz perc múlva fejti ki hatását.) A paracetamol tartalmú gyógyszerek is kiválóan csökkentik a testhőmérsékletet. Az aminofenazon és származékai erős hőmérsékletcsökkentők – kisgyermekeknél lázgörcs esetén is alkalmazhatóak.
Dr. Kovács László tüdőgyógyász elmondta, hogy sajátos módja a lázcsillapításnak, ha "rásegítünk" olyan módon, hogy meleg takarók alatt mielőbb elérje a tetőpontot, ahol aztán elkezdődik az izzadás, verejtékezés, és a láz lefelé indul, a beteg pedig megkönnyebbül.
Magas (39 Celsius feletti) testhőmérséklet esetén állott vizes borogatással is csillapíthatjuk a lázat. A borogatást ajánlott mindkét vádlira felhelyezni: fokozatos és mérsékelt testhőmérséklet-csökkenést eredményez, s a gyógyszerrel szemben nem kényszeríti a lázat rögtön 37 Celsius-fokra.
Mivel a lázas beteg hajlamosabb a kiszáradásra (az intenzívebb verejtékezés miatt), ezért a folyadékpótlásra kiemelten figyelni kell! Kerüljük az alkoholt, a tejes italokat és a szénsavas üdítőket! Jöhet viszont a gyógytea!
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/02/01/mikor-es-hogyan-csillapitsuk-a-lazat
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
