A garat, gége és a hangszalagok környékén több egészségügyi probléma adódhat. Ennek a légúti betegségek mellett oka lehet, ha valaki sokat használja a hangját – mert például tanár, előadó, vagy ügyfélszolgálaton dolgozik – dohányzik, reflux betegségben szenved vagy egyszerűen csak a helytelen hangképzés miatt rendszeresen túlerőlteti a hangszalagjait. Ezekre az alábbi tünetek jelentkezése hívhatja fel a figyelmet:
A torok és garatmandulák területén lévő elváltozások jól láthatóak, ha megfelelő megvilágítás mellett, nyitott szájjal a tükör felé fordulunk, vagy vizsgálat során az orvos áttekinti ezt a területet. A hangszalagok és a gége területe azonban ekkor már nem látható, ezért van szükség gégetükrözésre.
A gégetükrözés vagy laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. A vizsgáló orvos kis méretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. A gégetükrözés egy másik formája az ún. direkt laringoszkópia. Ennek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét.
„Az eszközt a beteg egyik orrfelén keresztül vezetjük le előzetes érzéstelenítés után. Előny, hogy az erősen ingerlékeny garatú betegeknél sem lép fel öklendezési kényszer és az olyan betegek gégéje is áttekinthető vele, akiknél az anatómiai szituáció nem teszi lehetővé az indirekt gégetükrözést.”
A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, azonban sokan mégis tartanak tőle. Igaz, hogy nem kellemes, de nem is fájdalmas vizsgálatról van szó.
„A gégetükrözés nem jár semmiféle fájdalommal, amennyiben követi az útmutatást, akkor még hányingertől sem kell tartania. A garat területén érzéstelenítő spray használatára is van lehetőség.”
A tartós rekedtség, gombócérzés, a hang elfáradása és a gyakori torokfájás mind olyan tünet, amiket nem szabad félvállról venni. Bizonyos fül-orr-gégészeti elváltozások és a helytelen beszédtechnika mellett a túlzott gyomorsav termelődés, de akár daganatos elváltozás is állhat a háttérben.
(Forrás: Galenus / Fül-orr-gégeközpont )
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
