Mit együnk influenzajárvány idején?

Az immunrendszert erősítő értékes tápanyagokat természetes forrásból, élelmiszerekkel elfogyasztva nem lehet túladagolni, sőt ezek egymás hatását és hasznosulását is támogatják.

A szervezet természetes ellenálló-képessége nagymértékben javítható, ha étrendünk megfelelő mennyiségben tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidáns hatású biológiailag aktív növényi vegyületeket (pl. flavonoidok), és teljes értékű fehérjét.

Az immunrendszer szempontjából kiemelt szerepe van a cinknek, amely a sejtek szaporodáshoz, újraképződéséhez szükséges – sorolta a dietetikus hozzátéve, a tökmag, sovány marhahús, és a hüvelyes növények mind jó cinkforrások.

Ezekre a vitaminokra van szükségünk influenza idején

A vitaminok közül a B12-, az A-, C- és E-vitaminok fogyasztására kell különös gondot fordítani, ám fontos, hogy ezeket – a túladagolás elkerülése érdekében – elsősorban ne étrend-kiegészítőkkel vigyük be szervezetünkbe, hanem természetes forrásokból.

• A B12-vitamin minden állati eredetű termékben (pl. hús, hal, tojás, kefir), valamint dúsított gabonapelyhekben megtalálható.

• Az A-vitamin véd a fertőzésektől, mivel elősegíti a bőr és a nyálkahártya épségét, és ezáltal kevesebb esélyt ad kórokozók szervezetbe jutására. Veresné Dr. Bálint Márta javaslata szerint naponta szükséges A-vitamin tartalmú élelmiszereket (pl. máj, tojás, tejtermékek, margarin), vagy ezek előnyagát, a béta-karotint tartalmazó színes zöldségeket (pl. sütőtök, piros húsú kaliforniai paprika, brokkoli) és gyümölcsöket (pl. aszalt sárgabarack) fogyasztani.

• A túlzásba vitt C-vitamin bevitel idővel akár vesekő kialakulásához is vezethet, a napi szükséglet duplája (180-200 mg) már nagymértékben támogathatja  az immunrendszer működését  – hívta fel a figyelmet a főiskolai tanár. A legjobb természetes C-vitamin-források a friss gyümölcsök (pl. citrusfélék, kivi), zöldségek (pl. zöldpaprika, kelbimbó, karfiol, fejes-, kel- vagy savanyú káposzta).

• A káros szabadgyököket hatástalanító E-vitaminnak szintén fontos szerepe van a légutak egészsége szempontjából, valamint segíti az immunsejtek képződését. Az étolajokon kívül többek között a gabonacsírákban és tojássárgájában található meg – ismertette Veresné Dr. Bálint Márta.

Fehérje is kellImmunrendszerünk felépítéséhez jó minőségű fehérjére is szükség van, mely a sovány tejtermékekben (pl. túró, joghurt), húsokban, halakban, tojásban található. Ezek hasznosulásához, anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen a B6-vitamin, melynek gazdag forrásai többek között a barna rizs, és a teljes kiőrlésű gabonatermékek.

Figyeljünk a bélrendszerünk egészségére!

A bélrendszernek is jelentős szerepe van az immunvédekezésben – szögezte le Veresné Dr. Bálint Márta. A probiotikus joghurtok olyan hasznos baktériumokat tartalmaznak megfelelő számban, amelyek a vastagbélben megtapadva kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekezőrendszer épségét.

A népi gyógyászatban már bevált fokhagyma jellegzetes ízét és illatát adó hatóanyaga (allicin) baktérium-, vírus- és gombaellenes hatású, érdemes ezért főzéshez és salátákhoz bátran használni belőle – javasolta a főiskolai tanár.

Inni mindenképpen kell!

Veresné Dr. Bálint Márta felhívta a figyelmet, hogy hányás, hasmenés, étvágytalanság esetén esetén nem gond, ha valaki egyáltalán nem tud enni, ám ilyenkor legalább napi 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása szükséges, amivel elkerülhető a kiszáradás és a baktériumok is könnyebben kiürülnek a szervezetből.

A különösen veszélyeztetett csoportoknál – gyerekeknél, és időseknél – hasmenéssel, hányással járó fertőzés esetén  segítséget jelent a gyógyszertárban kapható ún. orális rehidráló sókeverékkel készített folyadék fogyasztása, amivel pótolni lehet a szervezetből a tünetek  következtében kiürült ásványi anyagokat és vizet.

(Forrás: PatikaMagazin)