Ételmérgezés akkor következik be, amikor az ételek által olyan kórokozó (baktérium, vírus, parazita) vagy mérgező anyag (pl. penészgomba‑toxinja, vegyszer, rosszul konzervált étel) kerül az emberi szervezetbe, amely betegséget idéz elő. A karácsonyi időszakban gyakran előfordul, hogy az előre elkészített ételek több napig állnak vagy nem ideális hőfokon hűtik őket, ami a baktériumok elszaporodásának igencsak kedvez.
Miért fokozott a kockázat az ünnepek alatt?
Ilyenkor általában nagy mennyiségű étel készül előre („maradékok”, vendégvárás), melyek sokszor hosszabb ideig állnak a hűtőben vagy – ami még rosszabb - szobahőmérsékleten tároljuk őket azzal a felkiáltással, hogy „Csak nem romlik meg ennyi idő alatt!”.
Gyakori, hogy többször melegítjük‑hűtjük ugyanazt az ételt (mert minden vendég máskor érkezik és forrón akarjuk tálalni például a levest) — ez növeli a baktérium‑szaporulat esélyét.
Több ételt, különböző fogást kínálunk egyszerre, így nagyobb az esély arra, hogy valamelyik ételt nem megfelelően tároltuk.
A nagy készülődésben kevesebb figyelem szokott irányulni egyes alapvető szabályokra is, mint például a kézmosás, a tiszta edények használata, az élelmiszerek megfelelő elkülönítésére.
Mindig tartsuk szem előtt – főleg nagyobb ünnepek alatt -, hogy rendkívül fontos a gyors hűtés, az alapos újramelegítés és az, hogy az étel minimális időt álljon szobahőn!
Az ételfertőzés tünetei
Az ételmérgezés tünetei a kiváltó októl, a szervezet állapotától és az elfogyasztott mennyiségtől függően változnak. A leggyakoribbak:
hányás, hányinger
hasmenés, hasi görcsök
láz, hidegrázás
gyengeség, szédülés, verejtékezés
enyhébb esetben több napos kellemetlenséggel szembesülünk, súlyosabb esetben vér látható a székleten/hányadékon, zavartság, neurológiai tünetek is felléphetnek
A tünetek a lappangási idő típustól függően néhány órától át akár több napig is eltarthatnak.
Mire figyeljünk? Milyen ételek jelentenek nagy kockázatot?
A maradék húsételek, tojásos saláták, főtt‑tálak, melyek hűtés nélkül vagy nem megfelelő hűtéssel álltak.
A nyers vagy a félig főtt hús, baromfi, tengeri állat, tojás.
Az előre elkészített saláták, gyümölcs‑, zöldségmixek, ahol fertőzött lehet az alapanyag.
A konzerves vagy a légmentesen lezárt élelmiszerek, amiket hibásan tároltak vagy már önmagukban is hibásak voltak (pl. botulizmus esetei).
Az előre elkészített, sokáig álló ételek, több napig hűtőben vagy kint hagyott fogások. (Különösen ünnepi menüknél gyakori, hogy nem fér minden a hűtőbe, ezért a konyhapulton hagyjuk.)
Mit tegyünk ételmérgezés gyanúja esetén?
Otthoni teendők
Az első és legfontosabb a folyadék‑ és elektrolitpótlás, mert a hányás és a hasmenés sok folyadékot és sót von el a szervezettől.
Kerüljük a nehéz, zsíros, fűszeres ételeket! Helyettük válasszunk könnyen emészthetőt!
Rövid ideig akár „böjt” is ajánlott. Ez azt jelenti, hogy először csak pár korty vizet iszunk, majd fokozatosan hozzányúlhatunk a „normál” élelmiszerekhez is, amikor az állapotunk már javult.
A pihenés is nagyon fontos! Ne hajtsuk túl magunkat, hiszen az immunrendszer ételmérgezéskor igencsak dolgozik!
Ha hányás vagy hasmenés miatt nem tudjuk magunkban tartani a folyadékot, illetve, ha a tünetek súlyosbodnak, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni!
Mikor forduljunk azonnal orvoshoz? Milyen esetekben ne várjunk a háziorvosunk rendelési idejére?
Ha a beteg csecsemő vagy kisgyermek / idős személy.
Ha terhes vagy várandós nőről van szó.
Ha gyaníthatóan mérgező anyag (pl. gomba, mélységi tengeri élőlény, vegyszer) okozta a tüneteket.
Ha véres a hányás vagy fekete‑szurokszerű széklet jelenik meg, illetve, ha a folyadékbevitel elégtelen, kis mennyiségű vizeletet tapasztalunk - és súlyos szédülést.
Ha több mint 24‑48 órán túl nem javul a helyzet / súlyosbodik.
Kezelési lehetőségek
Otthoni kezelésként a folyadék‑elektrolit pótlás, a pihenés és a könnyű étrend a legfontosabb.
Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet: pl. antibiotikum vagy antiparazitikum, ha baktérium vagy parazita áll a háttérben.
A túlzottan korlátozó diétákat – például csak banán‑rizs‑pirítós (BRAT)‑diéta – már önmagukban nem ajánlják hosszú távon, mert tápanyaghiányhoz vezethetnek.
Az ünnepi időszakban különös óvintézkedésekre van szükség
Figyeljünk az alábbiakra:
Maradékokat ne hagyjunk szobahőmérsékleten két óránál tovább. Az ideális hűtési hőmérséklet: ≤ 4 °C.
Fagyasszuk le azokat az ételeket, melyeket 24 óránál tovább nem fogyasztunk el.
Újramelegítéskor gondoskodjunk arról, hogy az étel átsüljön‑felforrjon (belső hőmérséklet ≥ 70 °C) — különösen húsoknál.
Használjunk külön vágódeszkát és eszközt a nyers húsnak és alaposan mossunk kezet főzés előtt és után.
Ha többféle fogást kínálunk egyszerre, tartsuk azokat külön tálalva, hogy a maradék ne keveredjen össze és a vendégek ne használják ugyanazokat az eszközöket közösen. Ez ugyanis kereszt‑fertőzéshez vezethet.
Különösen figyeljünk a veszélyeztetett csoportokra! A kisgyermekek, a várandós nők, az idős vagy legyengült immunrendszerű személyek nehezebben szokták átvészelni a fertőzéseket.
Az ünnepi habzsolás helyett gondoskodjunk arról, hogy a maradékokat rövid időn belül feldolgozzuk, illetve biztonságosan tároljuk.
(PatikaPlus / Temesvári)
A mióma – más néven méhizomdaganat – a nők egyik leggyakoribb jóindulatú elváltozása. Bár a neve ijesztően hangzik, az esetek jelentős részében nem okoz komoly problémát. Sok nő úgy él együtt vele, hogy egyáltalán nem is tud a létezéséről, másoknál viszont a tünetek kellemetlenné, sőt, akár elviselhetetlenné tehetik a mindennapokat. De mikor válik veszélyessé a mióma és milyen jelekre érdemes odafigyelni?
Ételmérgezés akkor következik be, amikor az ételek által olyan kórokozó (baktérium, vírus, parazita) vagy mérgező anyag (pl. penészgomba‑toxinja, vegyszer, rosszul konzervált étel) kerül az emberi szervezetbe, amely betegséget idéz elő. A karácsonyi időszakban gyakran előfordul, hogy az előre elkészített ételek több napig állnak vagy nem ideális hőfokon hűtik őket, ami a baktériumok elszaporodásának igencsak kedvez.
Sok nő számára a menstruáció nem csupán a havi rutin része, hanem egyben komoly megpróbáltatás is. Az alhasi görcsök, a derékfájdalom, a hányinger vagy a fejfájás gyakran annyira erősek, hogy a mindennapi feladatokat is megnehezítik. De mi áll ezek mögött a tünetek mögött és hogyan enyhíthetjük őket hatékonyan – akár természetes módon is? Nézzük meg közelebbről.
