
Pókcsípések nyáron – Mire figyeljünk, mennyire veszélyesek és mit tehetünk ellenük?
Ma azzal fogunk foglalkozni, hogy vajon mennyire veszélyes a pókcsípés?
A vashiány hátterében az áll, hogy a vérben, a vörösvértestekben, az oxigén szállításáért a hemoglobin a felelős, aminek a központi fémionja vas. Ennek a kulcsfontosságú nyomelemnek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.
Ha valaki vashiányra gyanakszik, egyszerű módon, egy vérvétellel utánajárhat vasháztartása tényleges állapotának. A vérvizsgálati laboreredmények árulkodó paraméterei (pl. hemoglobinszint, vörösvértestszám, szérum vastartalom, transzferrin és szérum ferritinszintek stb.) alapján ugyanis hamar nyilvánvalóvá válik, ha valaki vaspótlásra szorul.
Nem vashiányos esetben, az ajánlások szerint férfiaknak napi 10 mg, nőknek napi 15 mg vasbevitelre van szükségük. A nők menstruáció miatti vérvesztesége magyarázza esetükben a jelentősebb szükségletet. Terhesség alatt a nők napi vasszükséglete 30 mg-ra nő, és a fokozottabb vasigény a szülést követően, a szoptatás hónapjai alatt is fennáll. Szoptatós kismamáknál napi 20 mg vasbevitel javasolt.
Ideális esetben a táplálékkal jut be a szervezetbe a vas. A húsételek, különösképpen a vörös húsok, belsőségek (pl. máj), halak tojás tartalmaznak magas koncentrációban vasat. A zöldségek, gyümölcsök vastartalma jelentősen alacsonyabb, így a vashiány a vegetáriánusoknál jóval gyakoribb, mint a vegyes táplálkozásúaknál.
A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek előnyben részesítendők. Tízszer több a vas a marhamájban mint a céklában.
Az állati eredetű, úgynevezett „hemvas” jobban szívódik fel és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett „nem hemvas”. Példaként a növények között kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és a marhamáj vastartalmát lehet összehasonlítani: a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, míg a marhamáj 100 g-ja 8,8 mg-ot. Több mint tízszeres a különbség! Konyhatechnikai szempontból lényeges, hogy a hőkezelés, így sem a hosszú ideig tartó sütés, sem a főzés nem csökkenti az élelmiszerek vastartalmát.
Vashiány esetén a táplálkozási változtatások gyakran nem bizonyulnak elegendőnek, és orvosi javaslat alapján gyógyszeres vaspótlásra is szükség lehet. A vasat általában vas-szulfát (esetleg vas-aszkorbát vagy vas-fumarát) formájában tartalmazzák a vaspótló készítmények. A gyógyszerformák változatosak: filmtabletták, rágótabletták, kapszulák, szirupok vagy cseppek egyaránt használhatók.
A csecsemőknek és kisgyermekeknek általában cseppeket, a nagyobbaknak szirupot rendel az orvos; a felnőtteknél könnyebb a gyógyszerforma kiválasztása, náluk nem ütközik a lenyelés/bevétel nehézségekbe. Az említettek mellett kórházi körülmények között injekciós formában is sor kerülhet vaspótlásra, pl. vérzéssel járó gyomormegbetegedések, vagy valamilyen okból bekövetkezett jelentős vérveszteséget követően.
Gyógyszeres terápia esetén napi mintegy 100–200 mg a vasadag (ez a többszöröse annak, amit nem vashiányosaknak ajánlanak napi beviteli értékként). A vaspótló patikaszerek egy része, amik nagyobb mennyiségű vasat (kb. 100–110 mg) tartalmaznak, orvosi vényre kaphatók. Recept nélkül az alacsonyabb dózisban (kb. 10–20 mg) vasat tartalmazó patikaszerek érhetők el. A vaspótló készítmények némelyike a vas mellett folsavat is tartalmaz.
Ha valaki vaspótlásra szorul és gyógyszert kezd szedni, nem szabad türelmetlennek lennie!
A vasterápia hatása nem jelentkezik pillanatszerűen, legalább nyolc hétig tartanak a kúrák, és csak néhány hónap múlva mutatható ki a vaspótló gyógyszerek hatása, a vastartalékok rendeződése. Közben négyhetente általában ismételt vérvételek történnek a vasháztartás javulásának nyomon követésére.
A gyógyszerbevételnek, a vasfelszívódás maximalizálása érdekében, lehetőség szerint éhgyomorra kell történnie; reggeli előtt fél órával ajánlja több gyógyszer betegtájékoztatója. Mivel a fémes íz, mint mellékhatás sokakat zavar, ez a kellemetlenség a délelőtti órákban – a reggelit kb. 2 órával követően – de üres gyomorra történő bevétellel valamelyest elnyomható. Ismert, hogy a vas vékonybélből történő felszívódását a C-vitamin elősegíti. Ajánlott a vaskészítményeket C-vitaminnal együtt alkalmazni.
Az egyéb gyógyszerekkel és étrend-kiegészítő készítményekkel való kölcsönhatások elkerülése érdekében a bevételnek nem szabad egybeesnie gyomorsavkötők (más szóval antacid szerek) bevételével. A magas rosttartalmú élelmiszerek (pl. teljes kiőrlésű gabonafélék) a rosttartalmuk miatt, a spenót az oxaláttartalma miatt gátolja a vas felszívódását. A magas polifenoltartalmú élelmiszerek, italok (pl. zöld tea) a polifenol és a vas kémiai kötődése révén gátolják a vas hasznosulását, így azok egy időben történő fogyasztása kerülendő.
A vaspótlás mellékhatásaként fémes íz jelentkezhet, ami kellemetlen lehet. A vaskészítmények szedése székrekedést és a széklet fekete elszíneződését is okozhatja, emellett allergiás bőrreakciók léphetnek fel, illetve gyomortáji fájdalom, haspuffadás is előfordulhat.
Gyermekeknél a hígítás nélkül bevett vaspótló szirup a fogak múló, feketés elszíneződését eredményezheti. A mellékhatások egy része kordában tartható: a székrekedés elkerülésére/ mérséklésére aszalt gyümölcsök, lekvárok fogyasztása ajánlott. A fekete széklet se ijesszen meg senkit, nincs szó kóros elváltozásról!
(Forrás: Dr. Budai Marianna PhD, Dr. Budai Lívia PhD)
Ma azzal fogunk foglalkozni, hogy vajon mennyire veszélyes a pókcsípés?
. Bár a darazsak nem csípnek ok nélkül, ha fenyegetve érzik magukat, fájdalmasan szúrnak.
A szúnyogcsípés nemcsak kellemetlen viszketést okoz, de bizonyos esetekben allergiás reakciót is kiválthat.