„Izomgörcsnek azt nevezzük, amikor az izomszövet tartósan összehúzódik, és nem, vagy csak hosszabb idő után képes elernyedni” – fektette le az alapot dr. Kovács László, amikor az egyik csoportos edzés után megkérdeztem tőle, hogy miért görcsölhetett be az egyik hölgy lába a gyakorlatok során.
Kifejtette, hogy a végtagok izmai harántcsíkolt izmok, és nem tévesztendők össze a belső szervek (például a méh, a húgyhólyag, a belek vagy akár az erek) simaizmaival. Azért fontos ezt tudni, mert a simaizom görcsoldók (például No-Spa, Papaverin) teljesen hatástalanok a lábikragörcsre.
A harántcsíkolt izmokat finom idegek hálózzák be, melyeken keresztül az agy jeleket küld az izomrostoknak, hogy húzódjanak össze, (például amikor az agyunkban megszületik az elhatározás, hogy lépni akarunk egyet, akkor a láb bizonyos izmai kapják a jelet) így jön létre a mozgás. Normál esetben az összehúzódást elernyedés követi, de ha akaratlan idegi ingerlés, az izom- és idegsejtek anyagcsere zavara alakul ki, akkor az izom nem tud elernyedni és bekövetkezik a görcs.
Ennek a spontán, akarattól független, görcsös és tartós összehúzódásnak leggyakoribb oka az izom túlterhelése, ami tipikusan sportolók esetében - legyenek profik vagy amatőrök - szokott előfordulni. A másik gyakori ok az érszűkület, ami általában súlyos érelmeszesedés talaján alakul ki idősebb korban, de akár erős dohányos vagy cukorbeteg középkorúaknál is jelentkezhet.
A túlerőltetés és az érszűkület közös jellemzője, hogy az ionáramlás egyensúlya felborul, illetve az izomnak több tápanyagra és oxigénre lenne szüksége, mint amennyi rendelkezésére áll.
Érszűkületes betegnél számszerűsíthető a betegség súlyossága, amennyiben mérhető, hogy mekkora távolságot képes folyamatosan megtenni (néha csak néhány métert). A beálló lábikragörcs ugyanis olyan erős fájdalommal jár, hogy megállásra készteti. Ezt a jelenséget az orvostudomány „claudicatio intermittens”-nek nevezi.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/02/15/mitol-gorcsol-a-labunk
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
