Barion Pixel
  

Mítosz vagy igazság? - 1. rész



     Valódi hatóanyag szakértőként megpróbálom a tudomány legfrissebb álláspontját tolmácsolni Önöknek, hogy ne egy mítosz, hanem a tényleges igazság, a tudományos háttér alapján legyenek képesek dönteni a saját, illetve rokonaik kezelését illetően.

Mennyire hatásos a szódabikarbóna a gyomorégésre?

     Nagyanyáink csodaszere a szódabikarbóna napjainkban ismét reneszánszát éli. 1846-ban Amerikában megjelent könyv szerint pattanásoktól kezdve az influenzáig, és persze a gyomorégésre is jó.

Nézzük meg jó ötlet-e gyomorégésre szódabikarbónát használni?

    A köznyelv szódabikarbónáját tudományos nevén nátrium-hidrogén–karbonátnak hívják. A nátrium-hidrogén-karbonát a gyomorban található sósav reakciójából konyhasó, széndioxid, és víz keletkezik. Ez két dologra ad magyarázatot: az egyik a gyors hatás kialákulásra, hiszen a reakció a gyomorban lévő közegben perceken belül lezajlik. A másik a keletkező szén-dioxid feszíti a gyomorfalat, puffadást okozhat, és ezáltal a gyomor ürülését fokozza egyidőben. Hatása pár óra alatt eltűnik, és máris szükségünk lesz a következő adagra. Ez egy tüneti megoldás, elavult módszer, ami alkalmanként megoldást jelenthet, de rendszeres használatát nem javasolom, mert próblémát jelenthet a felszabaduló konyhasó a magasvérnyomásos betegek számára, és a gyomor egészséges enzim müködéséhez is szükség van a savas pH-ra. Ha oki terápiát keresünk, akkor a gyomorsav termelésére ható szerekhez fordoljunk inkább. Ma már receptnélküli készítményekkel is kezelhetjük a panaszainkat ( pl:Acida, Quamatel mini). Igaz, hogy hatás kialakulásuk nem olyan gyors, mint a szódabikarbónánál, de hatásserősségük jóval nagyobb, így napi egyszeri alkalmazással megoldják a gyomorégés égető problémáját. 

 


Tetszett a cikk?
 

2017. március 02.

Hasonló cikkek

Tavaszi „könnyebb étkezés” 50+ korban: ami valóban segít

Vércukor, reflux, koleszterin szempontok – egyszerűen, reálisan

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 05. 04.

Pollen–keresztallergiák: miért viszket a szája bizonyos gyümölcsöktől?

Előfordult már, hogy tavasszal vagy kora nyáron beleharapott egy almába, őszibarackba vagy dinnyébe, és pár percen belül viszketni, bizseregni kezdett a szája, a nyelve, a szájpadlása? Sokaknál ez nem „furcsa véletlen”, hanem egy gyakori jelenség: pollen–étel keresztallergia, más néven pollen-food syndrome (PFAS) vagy orális allergia szindróma (OAS).

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 05. 04.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom