MRSA – A szuperbaktérium, mely ellenáll az antibiotikumoknak

„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?

Mi az MRSA?

Az MRSA a „Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus”, vagyis meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus rövidítése.

Ez azt jelenti, hogy ez a baktériumtörzs ellenáll (rezisztens) a methicillin nevű antibiotikumnak – és általában több más, szokványos antibiotikumnak is. Így a kezelése jóval nehezebb, mint a "hagyományos" staphylococcus fertőzéseké.

Miért veszélyes az MRSA?

A legtöbb S. aureus fertőzés antibiotikummal jól kezelhető. Az MRSA azonban sokféle antibiotikumra nem reagál, így súlyosabb vagy elhúzódó betegséget okozhat. Ha a fertőzés mélyebb szöveteket vagy a vérkeringést érinti, akár életveszélyes is lehet (vérmérgezés, tüdőgyulladás, csontgyulladás, szívbelhártya-gyulladás stb.).

Hogyan alakul ki a rezisztencia?

A baktériumok gyorsan alkalmazkodnak a környezetükhöz. A túlzott, indokolatlan vagy nem megfelelő antibiotikum-használat szelektálja a túlélő, ellenálló törzseket. Ezek a „szuperbaktériumok” továbbadódnak az emberek között – különösen a kórházakban, idősek otthonában, közösségi terekben.

Hol találkozunk leggyakrabban MRSA-val?

Kórházi MRSA (HA-MRSA) ("Healthcare-Associated MRSA")

Legyengült betegek között terjed (műtétek, infúziók, katéterek révén). Gyakran érintettek az idősek, az intenzív osztályon fekvő betegek, a daganatos vagy immunhiányos páciensek.

Közösségi MRSA (CA-MRSA) ("Community-Associated MRSA")

Egészséges emberek között is előfordulhat, főleg sportolóknál, katonáknál, börtönök lakóinál, kollégiumokban, közösségi zuhanyzókat és öltözőket használók között.

Milyen fertőzéseket okoz az MRSA?

Gyakran bőrfertőzéseket (gennyes keléseket, tályogokat, sebfertőzéseket), tüdőgyulladást, csont- és ízületi fertőzéseket,  vérmérgezést (szepszist), szívbelhártya-gyulladást, illetve műtétek során sebfertőzések is kialakulhatnak.

Hogyan derül ki, hogy valaki MRSA-hordozó vagy fertőzött?

Tenyésztéses vizsgálattal, mely történhet sebből, vérből, orrváladékból vagy torokváladékból. Kórházi felvételek előtt, műtétek előtt gyakran végeznek MRSA-szűrést. Hordozónak azt az embert tekintjük, akinél a baktérium jelen van a szervezetben, de nincs tünete.

Kezelése

A kezelés történhet antibiotikumokkal: Mivel a methicillin (és több más hagyományos antibiotikum) hatástalan ilyen esetben, ezért speciális, erősebb szerekre van szükség.

A gyógyszert mindig a laborvizsgálat eredményei alapján választják ki.

Helyi fertőzéseknél a sebet lecsapolják, fertőtlenítik és antibiotikumos kenőcsöt alkalmaznak.

Megelőzés – Hogyan védekezhetünk?

Kórházi környezetben a megelőzés része a már említett MRSA-szűrés a veszélyeztetett betegeknél. Az MRSA-pozitív betegeknél elkülönítést is végeznek. Nagyon fontos a kézfertőtlenítés minden beavatkozás előtt és után, valamint a munkaruhák és eszközök steril kezelése.

Otthon / közösségben nagyon fontos a kézmosás szappannal vagy kézfertőtlenítővel, a sebek lefedése, fertőtlenítése, a személyes tárgyak (borotva, törölköző, smink) nem megosztása, a papucs használata közös zuhanyzókban, edzések során pedig a sporteszközök rendszeres fertőtlenítése.

Érinthet gyerekeket is?

Természetesen igen, különösen a közösségbe járó, sportoló vagy bőrsérüléssel élő gyerekeknél alakulhat ki MRSA-fertőzés – főként bőrtályogok, kelések formájában. Ilyenkor nagyon fontos a gyors orvosi ellátás.

Az MRSA tehát egy veszélyes, antibiotikumoknak ellenálló baktérium, amely főként bőrfertőzéseket, de akár életveszélyes állapotokat is előidézhet. A fertőzés megelőzhető, a hordozás kezelhető, és a megfelelő gyógyszeres terápia legtöbbször hatékony – de a kulcs a tudatosság és a higiénia.

(Szerző: Temesvári / PatikaPlus)